Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Szemző Hanna: Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben 93-119
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. közlekedés fejlesztése adott lehetőséget, hanem a konzekvensen véghez vitt parkosítási program és a várost gyűrűként körülölelő - és ezáltal a dinamikus kifelé terjeszkedésben gátló - „erdő és mező öv" (Wald- und Wiesengürtel) létrehozása is. A keresztényszocialista városvezetés lelkesen kísérletezett mindenfajta technikai és városirányítási újítással, követte a századfordulón kialakuló új trendeket. 20 Immáron az új várostervezési technikákkal felvértezve, lassan elkezdett a városról mint egységes egészről gondolkodni. Kari Lueger újradefiniálta a városi hatóságok feladatkörét, és olyan irányítási modellt dolgozott ki, amelyet évekkel később a hatalomra került szociáldemokraták is átvettek. A modern, szolgáltató város megjelenésének a keresztényszocialisták alatt persze voltak sajátos vonásai. Ilyen sajátos vonásnak tartja John Boy er, hogy - ellentétben más európai és amerikai városokkal - a változások nem egy racionálisabb döntési folyamat kialakulását és a közérdek előtérbe kerülését eredményezték, hanem éppen ellenkezőleg: a keresztényszocialisták alatt egyetlen csoport monopolizálta a városi befektetéseket, saját érdekeit közérdekké kiáltva ki. A technikai vívmányok pedig leginkább a város prosperitásának demonstrálására, és a keresztényszocialista ideológia propagálására szolgáltak. Az 1902-ben elkészült városi áramszolgáltatóval kapcsolatban például a párt egyik röpirata nem felejtette el hangsúlyozni, hogy az helyi szállítók és gyártók munkájának a gyümölcse, ami így magán hordozza a hagyományos bécsi kézművesség jegyeit a technológiai újításokkal párosulva. A villamosközlekedés bevezetésében pedig, ami összekötötte Bécs központját a külső területekkel, a keresztényszocialista várostervezők leginkább hagyományos, családi házas lakónegyedek kialakításának lehetőségét látták. 1 Amíg Bécs második bővítése a keresztényszocialisták és a liberálisok harcának jegyében telt el, addig a harmadik bővítés idejére a liberális párt jelentéktelen politikai tényezővé vált. Ez a harmadik, a székesfőváros további fejlődését alapjaiban meghatározó egyesítés két hadszíntéren zajló politikai küzdelem eredménye volt. Az egyik frontvonal Erich Kielmansegg gróf és Kari Lueger között húzódott. Kielmansegg ugyanis Alsó-Ausztria fővárosává akarta tenni Floridsdorfot, miközben Luegernek feltett szándéka volt, hogy Bécshez csatolásával tovább növeli a székesfőváros területét. Ugyanakkor a floridsdorfi keresztényszocialisták és szociáldemokraták is hadban álltak egymással, mert az utóbbiak minden áron meg akarták akadályozni, hogy Floridsdorf Lueger fennhatósága alá kerüljön, és így az ő városfejlesztési, városirányítási elképzelései valósuljanak meg. Erich Kielmansegg és Kari Lueger között, noha 1897-től folyamatosan együtt kellett dolgozniuk, állandó politikai rivalizálás folyt. Visszaemlékezéseiben Al20 BOYER 1995. 1-17. p. 21 Lásd az előző jegyzetet. 100
