Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Szemző Hanna: Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben 93-119

Szemző Hanna Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben só-Ausztria kormányzója így ír a polgármesterről: „Lueger soha nem akart más isteneket megtűrni maga mellett, ezért rajta kívül senki sem válhatott népszerűvé Bécsben, illetve senki sem örvendhetett szélesebb körű elismertségnek."

22 A porosz junker családból származó kormányzó, akit kortársai liberálisnak tartottak, a lehető legnagyobb gyanakvással viseltetett minden tömegpárt iránt, legyen az keresztényszocialista vagy szociáldemokrata. Akárcsak sok arisztokrata, magas rangú egyházi személyiség vagy császári hivatalnok, úgy gondolta, beláthatatlan következményekkel járhat a tömegek mobilizálása. Ezért igyekezett előmozdítani, hogy a liberális párt minél tovább hatalmon maradjon Bécsben. Az 1890-es városbővítésnél olyan választási rendszert dolgozott ki a liberális polgármesterrel és frakciójával együttműködve, amelynek segítségével még hét évig irányíthatták Bécset.

23 Kielmansegg bizalmatlansága Luegerrel és pártjával kapcsolatban az 1900-as évek elejére lassan elmúlt, Lueger erélyes fellépésének köszönhetően a szociáldemokraták ellen és a munkásmozgalom ideig-óráig sikeres kordában tartásának. Ám a városbővítés kérdésében továbbra is komoly nézetkülönbség állt fenn a két politikus között. Bécs bővítésének harmadik hulláma elengedhetetlen volt a szociáldemokrata vezetés alatt később, a két világháború között megvalósult modernizációhoz, ami megteremtette a „Vörös Bécset", a XX. század első felének metropoliszát. Floridsdorf fontos szerepet játszott a szociáldemokraták győzelmeiben, az első világháború után pedig a párt bevehetetlen erősségévé vált, amely egészen az utolsó pillanatig, 1934-ig kitartott. Nem túlzás azt állítani, hogy míg az 1860-as, 1870-es évek lázas iparosításában Favoriten, a X. kerület vált a korszak par excellence munkásvárosává, a századforduló környékén ezt a szerepet már Floridsdorf töltötte be. Sajátos helyzete és fejlődése, hatalmas beépítetlen területei igen korán a várostervezési reformok részben valós, részben képzelt színhelyévé tették. Egyebek mellett Floridsdorf és környéke lebegett Otto Wagner szeme előtt, amikor 1910-ben megálmodta Bécs addig még nem létező, ám a modern városi élet igényeinek tökéletesen megfelelő, azokhoz alkalmazkodó XXII. kerületét.

24 22 KIELMANSEGG 1966. 106. p. 23 Kielmansegg szerepéről a liberálisok és a keresztényszocialisták hatalmi harcában lásd bővebben: BOYER1981.75.p. 24 WAGNER 1911. 101