Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Beluszky Pál: Az elővárosok útja Nagy-Budapesthez 121-152

Beluszky Pál AZ ELŐVÁROSOK ÚTJA NAGY-BUDAPESTHEZ A Budapest-környéki községeket, az itt keletkezett telepeket egy évszázados átformálódás és gyarapodás vezette el (Nagy-)Budapesthez. A földrajzi munkamegosztás klasszikus modelljében a város a csere révén került kapcsolatba vidékével, ám arra a maga fizikai valójában nem telepedett rá, városok és vidékük térbeli elkülönülése egyértelmű maradt (ezt a középkorban, a kora újkorban a városfalak léte látványosan demonstrálta). (Nem térve most ki arra, hogy a városfejlődés korai szakaszában egy-egy város különböző jogállású, szerepkörű, eltérő megjelenésű, különböző anyanyelvű polgároknak lakóhelyet nyújtó városrészekből állhatott.) A lélekszámukat viharos gyorsasággal növelő, nagy volumenű gazdaságra - többek között gyáriparra szert tevő „fordista" városok már bonyolult kapcsolatrendszert alakítottak ki vidékükkel, s mélyrehatóan átformálták környékük településállományát. Megváltoztatták a környező települések funkcióit, ott előbb városellátó gazdaságot hoztak létre, majd igényt támasztottak lakóik munkaerejére; a városok munkaerőigénye gyors bevándorlást, népességgyarapodást váltott ki a környező településekben - is - (ami aztán gyökeresen felforgatta, megváltoztatta a befogadó települések életét, a lakosság társadalmi összetételét, a településképet stb.), új telepek nőttek ki a földből. A városok kinőtték korábbi fizikai-közigazgatási kereteiket, benyomultak a környező községek területére, fellazították települési önállóságukat s gyakorta közigazgatásilag is bekebelezték az így „elfoglalt" területeket, településeket. A vázolt folyamat, az elővárosok, kertvárosok keletkezése, az agglomerálódás a XIX-XX. századi urbanizáció legszembetűnőbb megnyilvánulása. Pest és Buda városkettőse a XIX. század derekán ért városfejlődésének abba a szakaszába, amikor szükségszerűen megindult a környező községek átformálódása, elővárosok, elővárosi telepek keletkezése. A polgári átalakulás nyomán az egész ország modernizációja felgyorsult, Magyarországon 1848, illetőleg 1867 után szinte egy időben jelentkezett: - A polgári fejlődés társadalmi, politikai, jogi feltételeinek megteremtése. A polgári társadalom jogi, szervezeti kereteinek kialakulása a legtöbb területen megelőzte a reálfolyamatokat, a gazdaság és társadalom polgárosulását, modernizálódását. A kész „keretek" ösztönözték a gazdaságot, társadalmat annak kitöltésére. 121