Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Kovácsi Béla: Világörökség 539-546

(II.) Az emberiség kultúrájának fontos állomásai - valamely történeti korszak vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében - az építészet, a technika, a művészetek vagy a város- és látképtervezés fejlődése szempontjából; (IV.) Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás vagy tájtípus olyan kimagasló példái, amelyek az emberiség történetének jelentős állomásait reprezentálják. A felvételről szóló hivatalos levelet az UNESCO Kulturális Örökség Főosztálya adta ki 1988. január 5-én. A levél rögzíti azoknak a tárgyalásoknak az eredményét, melyek során hazánk képviselője a magyar kormány nevében ígéretet tett - és kötelezettséget vállalt arra, hogy a budapesti Duna-parti panorámát túlméretezett környezetétől idegen építkezésekkel nem változtatja meg. 2. A Világörökség Jegyzékben szereplő terület lehatárolása A helyszín északról a Margitsziget csúcsán át, a Margithíd nyomvonalát követve, a bal parton dél felé a folyópart házsora mögötti utcavonalon keresztül a Szabadság-hídig tart, magában foglalva a Kossuth, Roosevelt és Március 15. teret, valamint az ezeket határoló épületeket. A jobb parton a terület déli határa a Budapesti Műszaki Egyetem épülettömbjének déli széle. A határvonal az egyetemi épülettömbön keresztül a Gellért tér előtt felkanyarodik a Gellérthegyre, itt a lakóterület és a park között ívelődve az Antal utcáig, onnan tovább északnyugati irányban a Kereszt utcáig tart, ezen lefut az Attila útra, amelyen végigmenve a Várfok utcáig halad, ahol keletre fordulva a Várfok, Batthyányi és Csalogány utca nyomvonalán a Dunáig fut, majd a parti házsor tömbjein keresztül északi irányban a Margithíd magasságában ér vissza a kiindulóponthoz. S. A világörökség-helyszín műemléki jelentőségű területté nyilvánítása Az UNESCO Világörökség Bizottságának döntésére tekintettel a közlekedési, hírközlési és építésügyi, valamint a művelődési miniszter 1989. november 15-i keltezésű, 960.488/1989., illetőleg 58.407/1989. számú együttes határozatával műemléki jelentőségű területté nyilvánította Budapest fővárosnak az UNESCO Világörökség Jegyzékébe felvett helyszínét, amely a már korábban műemléki jelentőségűvé nyilvánított budai Várnegyedet is magában foglalja. Ennek a határozatnak (megjelent: Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítő, 1991. évf, 1. sz.) a helyszín körülhatárolását leíró része a védelmet az alábbi területre terjesztette ki: a Duna-partok panorámája a Margit- és Petőfi-híd között és a teljes Margitsziget; a pesti Duna-part sávja a Dunára nyíló terekkel, északon a Katona József utcából a Petőfi-hídig; a budai Duna-part a Gellért- és a Várheggyel, a Vízivárossal, továbbá a Fő utca és a Frankéi Leó utca mentén a Komjádi Béla utcáig. 4. A világörökség-helyszín természeti és látképi adottságai A terület a főváros központjában, a Duna folyam két partján fekszik. A jobb parton, Budán magában foglalja a Várhegyet a kapcsolódó folyóparti városrésszel és a Gellérthegy folyó fölé magasodó tömegével. Az érintett terület nagysága mintegy 400 hektár, a főváros területének kevesebb, mint 1%-a. Budapest panorámájának szépségét két földrajzi tényező összhatása alapozza meg: a Budai-hegységé és a Duna folyamé. A hegyek által formált karéj és a Duna-ív között elterülő sík terület közepéből emelkedik ki magányosan a Várhegy. Elnyújtott ovális alakjának keskenyebb déli csúcsa közvetlenül a vízpart fölé magasodik, északi, kiszélesedő vége mintegy 1 km-re marad el attól, hossztengelye kb. 1,5 km, legnagyobb szélessége kb. 500 m. Budapest ezen területén a folyó és a városrész együttes esztétikai hatása azért olyan különösen harmonikus, mert mindkettő megtartja eredeti jellegét: a folyam, mint monumentális tájelem megfelelően 544