Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Kovácsi Béla: Világörökség 539-546

érvényesül a város háztömbjeinek szorításában is, a város pedig nem szakad két részre. A főszereplő a Várhegy, mely déli részének Duna felőli panorámáját a középkori várfalak és a hatalmas, barokk tömegű Budavári Palota uralják. A Várhegy északi részen elnyúló polgárváros várfalakra épült zárt, egy-kétemeletes házsorát a Mátyás-templom-Halászbástya-Hilton Szálló nagyobb léptékű együttese szakítja meg. A Várhegy északi részén hangsúlyosan függőleges építészeti elemként nyúlik a magasba a gótikus Mária Magdolna-torony. 5. A Budavári Palota és a Vámegyed A Várhegy középkori, török és újkori eredetű külső védművei a fennsík beépíthető területének peremén helyezkednek el. A várfalak tövénél a hegy többnyire meredek, beépítetlen lejtője kezdődik. A középkori erődrendszer helyreállított tornyai és rondellái mögött ma már - az elpusztult középkori romok fölé a XVIII. században emelt, majd a XIX. század végén hatalmasra kiépített - barokk palota utódja uralja a budai városképet. A palotától északra fekszik az egykori Szent György tér. Az itt álló épületek részben elpusztultak a II. világháború során, helyükön jelenleg is régészeti ásatás folyik. A Várszínház és egy volt kolostorépület mellett elhaladva érhető el a Dísz tér, ahol a vár polgárnegyede kezdődik. A Váraegyed egy-kétemeletes, zömmel XVIII. századi homlokzatú lakóházainak jellegzetessége, hogy nem oromfallal, hanem ereszvonallal fordulnak az utca felé. A lágyan hullámzó párkányvonal az enyhe ívekben futó, sohasem párhuzamos beépítésű utcáknak kellemes, nyugodt jelleget ad. A várbeli lakónegyed centruma a Szentháromság tér. Az itt álló koronázó főtemplom, a Nagyboldogasszony (Mátyás)-plébániatemplom eredeti gótikus formáját a török korban részben elveszítette, így a XIX. század végén a kor szellemében historizáló stílusú, neogót külsőt kapott, amely azonban eredeti részleteket őriz. A templom méltó környezetét a pompás neoromán Halászbástya alkotja, ahonnan gazdag díszlépcsőzet indul a Duna felé. Az L alakú teret két jelentős műalkotás díszíti: a domborművekkel gazdagon faragott barokk Szentháromság-oszlop és a historizáló stílusú Szent István-szobor (Stróbl Alajos munkája). A

II. világháborúban romba dőlt egykori jezsuita kolostor épen maradt homlokzatának megtartásával épült fel a Mátyástemplom mellett a Hilton Szálló. A Várnegyed északi részén, a gótikus Mária Magdolna-torony és az egykori templom körül alakult ki nagyobb tér, melyhez a vár rekonstruált északi kapuja előtt kisebb háromszög alakú terecske kapcsolódik. A Várhegy ezen legészakibb pontjának középkor óta egységes léptékű beépítését a XIX. században két nagy középület (melyek ezek?) idehelyezésével megszűntették, amivel bizonyos értelemben a déli palotaegyüttes tömeghatásának ellenpontját hozták létre. 6. A Világöröhég Jegyzékbe történt felvétel jogcímének indokai Budapest egyedülálló esztétikai hatásának magyarázata nagyrészt táj és város, természet és emberi alkotás harmonikus kapcsolatában található, amely tényezőket a látképtervezés során úgy kell összhangba hozniuk a várostervezőknek, hogy az egyes értékek ne csupán összeadódjanak, hanem egyúttal megsokszorozzák egymást. Táj és város kapcsolata fővárosunk esetében azért harmonikus és tökéletes, mert a vár - mintegy a városkép kulturális és idegenforgalmi szempontból tartalmi, valamint építészeti szempontból formai súlypontja- arra a területre esik, amelyet a felszín alakulása, mint elsődleges tényező erre szükségszerűen kijelölt. A táj szépségének fókusza és a város súlypontja egybeesik, tovább fokozva ezzel kölcsönös esztétikai hatásukat. A Várnegyed történeti együttese egyedülállóan reprezentálja az ember kreatív szellemét. Pusztulásából újra meg újra feltámadva az építészeti-városképi együttes szívós és esztétikai szempontból is magasrendű továbbélésének példája. Mind a középkori, mind a barokk városmag jellegzetesen sajátos típust képvisel, 545