Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Kovácsi Béla: Világörökség 539-546

5. A Világöröhég Jegyzék 1999. január l-ig 114 országból 582 emléket vettek fel a Világörökség Jegyzékbe, amelyből 445 kulturális, 117 természeti és 20 úgynevezett kultúrtáj (kulturális és természeti) örökség. Hazánkból 1987-ben Budapest (a Duna két partjának panorámája és a budai Várnegyed) és Hollókő (az ófalu) került a jegyzékbe. Ahhoz, hogy a tényt, miszerint a bizottság két emlékünket is kulturális világörökségnek minősített, melyek ezáltal a Világörökség Jegyzékbe kerültek, még jobban tudjuk értékelni, érdemes felsorolnunk néhányat az 1987-ben listára vettek közül: a Kínai Nagy Fal, Velence lagúnáival, a pisai Dóm tér épületeivel együtt, az athéni Akropolisz, a londoni Westminster-apátság, a brazilok új fővárosa, Brasilia, s nem utolsósorban Mexikóból Teotihuacan, az ősi romváros. 1992-ben, az egyezmény megszületésének 20. évfordulója alkalmából a Világörökség Bizottság kidolgozta és elfogadta egy olyan tanulmány alapelveit, amelynek segítségével megvalósíthatja hosszútávú célját: feltérképezni a világ összes kivételes és egyetemes értékkel rendelkező kulturális és természeti emlékét, majd ennek birtokában létrehozni egy reprezentatív Világörökség Jegyzéket, mintegy megalkotva ezzel a világ civilizációjának hálóját, raszterét. Ez természetesen nem jelenti majd azt, hogy szempontként a „mennyiségi" egyensúly és a földrajzi elosztás lesz a jegyzékbe kerülés elfogadásának feltétele, de még azt sem, hogy az egyezményhez való csatlakozást követően „kötelező" lesz az adott államból bármiféle emléket is felvenni a Világörökség Jegyzékbe. A reprezentatív lista összeállításának objektivitása miatt meghatározták, illetve elfogadták a Világörökség Jegyzék felállításakor követendő irányelveket, az alábbiak szerint: - nem az a célja a Világörökség Bizottságnak, hogy az összes egyetemes, kivételes értékűnek tekintett kulturális értéket (emléket) és természeti helyszínt a jegyzékbe iktassa, hanem - nemzetközi összehasonlítás alapján - csak a legkivételesebbek közül is bizonyos számú javak felvétele; - a javak Világörökség Jegyzékbe való felkerülésének feltételei alapján kell, hogy értékelje a kormányközi bizottság azok jelentőségét; - ésszerű egyensúlyt kell kialakítani a kulturális és a természeti örökségből származó javak között; - a kulturális és természeti javak Világörökség Jegyzékbe való felvétele folyamatosan történik; sem a jegyzékbe felvett javak számát, sem az államok részéről bejegyzésre javasolt javak számát nem korlátozzák; - amennyiben valamely világörökség-emlék vagy -helyszín olyan károsodást szenved, amely a Világörökség Jegyzékbe történt bejegyzést meghatározó feltétel elvesztésével jár, meg kell vizsgálni annak jegyzékből való esetleges törlését. A fenti szempontok érvényesítése érdekében a Világörökség Bizottság minden egyes tagállamot felkért, hogy azon javairól, amelyeket az elkövetkezendő évek folyamán a Világörökség Jegyzékbe való felvételre javasol, nyújtson be egy listát jóváhagyásra. Magyarország 1993-ban az alábbi három-három emlék felvételét kérte: Kulturális érték: - Pécs: kultúrák rétegződése a történeti belvárosban, - Pannonhalma: Bencés Főapátság és környezete, - Tihanyi-félsziget; természeti helyszín: - Aggtelek és a Szlovák Karszt, - Hortobágyi Nemzeti Park, - Rózsadomb és környékének termálkarsztja. Ezen úgynevezett előzetes listák célja, hogy a bizottságban a lehető legszélesebb összefüggésben tudják értékelni a bejegyzésre javasolt emlékek „egyetemes és kivételes jellegét". Az előzetes listáról 1995-ben a magyarok szlovákokkal közösen benyújtott „Aggtelek és a Szlovák Karszt" természeti helyszíne került az egyetemes értékek közé. 541