Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Fazekas István: A budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi főudvarmesteri hivatal levéltárában 49-80

A fiatalon szerencsétlenül járt főherceg utóda a nádori székben József főherceg lett (1796-1847), aki nemcsak a méltóságot, de a rezidenciát is megörökölte elődjétől. A nádorcsere nyomán bekövetkező változásokról és a palota akkori berendezéséről egy inventárium-sorozat tájékoztat (OMeA, 290/1796). A leltárokat Szapáry János gróf, József főherceg főudvarmestere küldte Bécsbe 1796. július 5-én, köztük két olyat is, amely még 1791-ben, Sándor Lipót főherceg beköltözésekor keletkezett. A leltárak tudomásom szerint a kutatás számára eddig ismeretlenek voltak, ezért az alábbiakban röviden ismertetem őket: 1. Beschreibung derjenigen Möbel so zum Gebrauch Seiner Königlicher Hoheit des Palatini sind abgegeben worden", 1791. V. 12. Buda. - Készítette Szlábigh András Schlossinspektor és Joseph Ghequier Kontrollor írta alá. A megerősítő záradék szerint a leltár négy példányban készült, egy a Schlossinspektor, egy a Kontrollor, egy a „Mobilien Inpsecteur", egy pedig az Obersthofmeisteramt számára (füzet, 35 fol., 2 példányban). 2. „Inventarium von dem kaiserlichen königlichen Schloß zu Ofen", 1791.V. 14. Buda (füzet, 43 fol.). - Az inventáriumot Szlábigh András hitelesítette, szintén négy példányban készült, amelyből itt három példány található. 3. „Inventarium der kayserlichen königlichen Mobilien, sowohl, als auch jener, welche von Seiten Wailand Seiner Königlicher Hoheit des Erzherzogs Palatin beigeschaffi, und Seiner Königlicher Hoheit dem durchlauchtigsten Erzherzog Joseph Locumtenens übergeben, auch übernommen worden sind", 1796. VI. 5. Buda (füzet, 30 fol., egy példányban). - A leltárt szintén Szlábigh András Schlossinspektor hitelesítette. Szapáry János gróf 1796. augusztus l-jén a már felküldött bútorleltárakat néhány további, kisebb inventáriummal egészítette ki, amelyek nemcsak az aktuális helyzetet voltak hivatottak tükrözni, de helyenként utalásokat tartalmaztak az 179l-es állapotokra is. így leltár készült az ezüst étkészletekről (Silberkammer), a konyháról, a cukrászdáról, a pincéről, az élelmiszerkamra helyzetéről, a majorságról, a mosodáról és az istállókról is.

10 Az ígéretes kezdetet nem követte hasonló folytatás, amennyiben József főherceg félévszázados budai regnálása alig hagyott számottevő nyomot az Obersthofmeisteramt aktái között. A legtöbb ügyirat 1809-ből származik, amikor a császári család a francia veszély miatt elhagyta Bécset és Magyarországra telepedett át, s mintegy fél évet az uralkodó és családja a budai palotában töltött el. Ez alkalomból a kincstár és az udvari javak jelentős részét is átköltöztették, ezeket részben a budai várban helyezték el. József nádor fél évszázada alatt nem folyt semmiféle nagyobb felújítási vagy karbantartási munka, egyedül a főhercegi lakosztályok rendben tartása volt folyamatos." A hosszú karbantartási szünet következtében az épület állaga erősen leromlott. A komoly felújítás szükségessége ugyan már 1837-ben felmerült (OMeA, r. 79/2-1839, r. 79/4-1843), de hosszú ideig tényleges lépés ezen a téren nem történt, az Udvari Kamarával folytatott tárgyalások ugyanis nem vezettek eredményre. Az előzetes felmérések csak 1845-46-ban készültek el a szükséges költségkimutatásokkal egyetemben.

12 Az előkészületek lenyomataként ezekből az évekből már jelentős mennyiségű iratanyag maradt meg a főudvarmesteri hivatal irattárában. A neoabszolutizmus kori felújítás lezárulásáig (1857-58) évente mintegy 400-500 fólió mennyiségű akta foglalkozik a budai palotával. Ezek részben a főudvarmesterhez intézett jelentések, költségkimutatások, elszámolások, elszámolások ellenőrzései, részben a pénzügyminisztériummal ez ügyben folytatott levelezés. Az akták mellékleteiként számos érdekes dokumentum maradt meg, köztük több kisebb méretű tervrajz is, például a Szent Zsigmondkápolna tervezett felújításáról (OMeA, r. 79/6-1847). A XIX. század közepi felújításra vonatkozó, Bécsben őrzött iratanyag jelentőségét nehéz megállapítani. Ybl Ervinnek a budai vár helyreállításáról szóló cikkével összevetve, amelynek az alapját otthon őrzött iratok jelentették, azt kell mondani, hogy az Ybl által vázolt képet néhány ponton kiegészítik, illetve pontosítják, de lényegében nem módosítják a bécsi források.

13 Az építési fázisok pontos ismertetése nélkül az alábbiakban néhány érdekesebb, illetve fontosabbnak tűnő iratra külön is szeretném felhívni a figyelmet. A 51