Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

be - mely munkálat határideje december 1., s melynek teljesítése után járna csak a 10 000 korona tiszteletdíj első, 9000 korona összegű részlete -, méltányossági alapon mégis javasolja a művész kérését, 4000 korona előleg kiutalását.

110 A szobor bronzba öntésével a bizottság 1902. december 15-i határozata 2300 korona díjazás mellett a Róna és Haraszti céget bízza meg."

1 Az ugyanezen a napon kelt szerződésben a Hazai Műércöntöde, Róna és Haraszti vállalata a gipszminta átvételétől számított három hónap alatt vállalja a bronzba öntés elvégzését.

112 Fadrusz azonban nem készítette el 1902 végére a gipszmintát. A Róna és Haraszti cégnek a bizottsághoz intézett 1903. augusztus 5-i levelében ezt olvassuk: „...a Fadrusz János által mintázandó Mátyás király lovas szobor gypsmintáját eddig meg nem kaptuk, tudtunkkal arra még hosszabb ideig várnunk kell".

113 Fadrusz 1903 őszén halálos beteg, a következő évet már nem éri meg.

114 Hauszmann 1904. június 9-én kelt, a bizottsághoz címzett leveléből tudjuk, hogy voltaképpen Fadrusz életében még a viaszminta sem készült el teljes egészében: „.. .a művezetőség Fadrusz halála után több ízben meglátogatta az özvegyet és sürgette a lovasszobor minta elkészítését - a mely még a művész élete korában viaszkban készen volt és csak a király fején volt némi munka végzendő".

115 E levélből értesülünk, hogy „a legutóbbi látogatás alkalmával meggyőződést szerzett a művezető, hogy a szobornak gypsbe öntése már meg lett kezdve. A késedelmet az okozta, hogy az özvegy mindenek előtt a gróf Tisza Lajos szegedi emlékművét óhajtotta befejezni. Miután ez utóbbi elkészült, alapos remény van, hogy a Mátyás király lovas szobra néhány hét alatt szintén öntésre készen lesz.""

6 Miután Fadrusz özvegye, Deréky Anna maga is szobrász volt, feltételezhető, hogy ő fejezte be a szobrot. 1904. szeptember 19-én Hauszmann már azt közli a bizottsággal, hogy az elkészült gipszmintát átadta Róna műércöntödéjének, és egyben javasolja a Fadrusz özvegyének még járó 6000 korona kifizetését."

7 A bronzszobor elkészültéről és a helyszínen való felállításáról a művezető 1905. január 30-i levele tudósít, mely egyben az öntési munkák 2300 koronás díjának utalványozását is javasolja."

8 A Mátyás-szobor budavári felállításának a terem „Gesamtkunstwerkje" által kifejezni kívánt tartalmon túl két másik indítéka is lehetett. Az egyik Fadrusz fővárosi mellőztetése. Ha nem számítjuk Hauszmann Kúriaépületét és a Budavári Palotát, akkor csak a Szent István-bazilika kupolaterében felállított és Rollinger Rezső által befejezett Szent László-szobor képviselte Fadrusz művészetét Budapesten."

9 A szobrásszal baráti viszonyban álló Hauszmann talán ezt a szempontot is mérlegelte, amikor elfogadta és támogatta Fadrusz felajánlását. Sokkal elfogadhatóbb magyarázathoz jutunk azonban, ha a szobor felállításának motívumaihoz a korabeli Mátyás-kultusz vizsgálata felől közelítünk. Budapest Főváros Közgyűlése már 1887-ben feliratot intézett a kormányhoz, melyben a tervezett Mátyás-szobor budapesti felállítását kéri.

120 Miklósi Sikes Csaba megállapításával, mely szerint „a szobrászatban a Mátyás-kultusz évei ezek",

121 csak részben érthetünk egyet. Ha csak a budavári Stróbl-kút felállítása előtti 1900. évi ünnepélyre gondolunk, amikor a Műcsarnok termeit alakították át lovagteremmé és „ezekben jelmezes felvonulások és élőképek elevenítik fel Mátyás király udvarának életét", vagy a Korcsolyázó Egylet 1909-es nagy jégünnepélyére, ahol Stróbl mester Mátyás ülő alakját négyszeres életnagyságban jégből faragta ki,

122 akkor fogalmat alkothatunk a korszak Mátyás-kultuszáról. A tényleges szobrászati termést vizsgálva viszont éppenhogy látványos hiányt tapasztalunk: Budapest területén Stróbl palotabeli szökőkútján kívül Mátyás királynak egyetlen köztéri emlékműve sem volt. Mátyás általában uralkodósorozatok részeként szerepel,

123 illetve a Magyar Királyi Kávéház (Rákóczi út 19.) első emeletén dekorációként (Mayer Ede), de nincs a városban egyetlen igazi monumentuma sem. A Hunyadi Mátyás-terem létrehozása, a benne felállított Fadrusz-szoborral, e hiányosság miatt is aktuális volt. 502