Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538
Benczúr Gyula festményei A „Mátyás-szentély" kialakításának betetőzése a „legelső festőművész", Benczúr Gyula által készített nyolc képből álló festményciklus lett volna. A mester 1920-ban bekövetkezett haláláig azonban csak a vázlatokkal és két művel készült el. A Budavári Palota díszítésére már 1854-ben felmerül egy történelmi freskóciklus gondolata. Josef Weiss, a bécsi kereskedelemügyi minisztérium építési felügyelője 1854. március 4-én közli Teleki Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, hogy az uralkodó a „nagy díszterem mennyezetét 3 nagy történeti freskóval ékesítteti". Weiss felkérésére Teleki kilenc ábrázolásra méltó, a magyar történelemből merített témát jelöl meg. Ezek között szerepel a Mátyás bevonulása Budára is. 124 A Budavári Palota díszítésére a Hunyadi Mátyás-termen kívül még egy Mátyás-témájú kép, Peter Johann Nepomuk Geiger Mátyás király udvarával című olajfestményének megvételéről tudunk. 125 Benczúr neve már a millenniumi kiállítás Történeti Főcsoportjának munkálatai során felmerült, mivel „az eredeti elképzelés szerint a hiányosan dokumentálható korszakokat a képzőművészet alkotásaival kell szemléltetni". 126 Az ábrázolandó témák megtervezésében segédkező történészbizottság tagjai Császka György, Pauler Gyula és Zichy Antal voltak. Közülük Paulerral a budai palota építésénél is találkozunk, hiszen a Szent István-terem programjának megalkotására, az egyébként különféle szoborbizottságokban is tevékenykedő levéltárost kérték fel. 127 Benczúr festményeinek megrendelése, illetve kivitelezése fordulatos és nem minden ponton tisztázható történet. A Királyi Várépítési Bizottság 1899. október 24-én a régi palotaszárny díszlépcsőháza, illetve a krisztinavárosi szárny falfestményei tárgyában hoz döntést. 128 A megbízásokat nem pályázat útján osztják ki, mivel „hírneves művészeink nem szívesen vesznek részt pályázatokon". A Hunyadi Mátyás-terem „falfestményeivel" Benczúr Gyulát bízzák meg, az előirányzott költség 12 000 korona. A Hunyadi Mátyás-terem felső falfelülete dekorálására tehát eredetileg freskósávot terveztek. Freskókról olvasunk még 1901 végén is Benczúr megbízatásával kapcsolatban. A bizottság 1901. december 20-i ülésén tűzte napirendre Benczúrnak a „Hunyadi Mátyás terem falainak Mátyás király életéből vett történelmi eseményeket tárgyazólag tervbe vett frescofestése tárgyában" tett ajánlatát. 129 Benczúr a művezetőséghez intézett levelében egyrészt kiköti, hogy nem vállal a képek elkészítésére határidőt, s csupán „kilátásba helyezi, hogy a képeket a megrendeléstől számított 5-6 év alatt befejezheti", másrészt a „művészi díjazás fejében 160 000 koronát igényel". A bizottság, mivel mandátuma csak 1904-ig szólt, tehát hamarább lejárt, mint a képek várható elkészülte, és mert a,,Hunyadi Mátyás terem festményeire a legjobb esetben is csak 60 000 korona felett" rendelkezett, csak a miniszterelnök külön megerősítő jóváhagyásának megszerzése esetében fogadta el a művész ajánlatát. Mindazonáltal a határozat leszögezi: „kívánatosnak tartja, hogy a kir. vár berendezésének művészi részénél Benczúr Gyula, az első festőművész ne hiányozzék, és hogy éppen oly művel legyen képviselve, mely méltó tárgya és emléke legyen művészetének". 1902 májusában Széli Kálmán miniszterelnök közli a várépítési bizottsággal, hogy az uralkodó jóváhagyta a Hunyadi Mátyás-terem falfestményeire kért 160 000 koronát. 130 Úgy tűnik, hogy az engedélyezett megrendelés anyagi fedezete csaknem másfél év múlva állt csak rendelkezésre. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök 1903. augusztus 5-én újabb 4 000 000 korona hitel felhasználásáról tesz javaslatot a császárnak, melyben Benczúr tiszteletdíja is szerepel. 131 A császár 1903. augusztus 23-án járul hozzá a várépítés költségkeretének bővítéséhez. 132 Levéltári adatunk már csak egy 1906-ból származó bizottsági határozat félmondatából van. A Fadruszféle Erzsébet-szobor elhelyezésére vonatkozó terv elutasításának indoklását így vezeti fel az 1906. december 11-i bizottsági határozat: „Az erre szükséges költségkeret teljes hiányára alapított ugyanazon okból, mely miatt a Benczur-féle freskó-képek kivitelétől is elállott a bizottság, kénytelen ezen tervet is elejteni". 133 Nem tudjuk, végül milyen fordulat által és mikor kapott Benczúr mégis megbízást, és nem világos az sem, miért változtatott a kivitelezés technikáján. Az elkészült művek ugyanis nem falfestmények, hanem 213 x 446,5 cm méretű vászonképek. Elsőnek a Mátyás fogadja a pápa követeit című kép készült el 1915-ben, 134 majd 1919-ben, egy évvel halála előtt fej ezte be Benczúr a Diadalmas Mátyás (Mátyás bevonulása Budára) 503
