Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

kifogástalan korhű és correktek legyenek",

94 aki „nem sajnálta a költséges olaszországi tanulmányutat, hol történészek útmutatása mellett korabeli darabokat vásárolt",

95 a fej megalkotásánál nem veszi figyelembe a tradíciót, a történeti-archeológiái szempontokat, nem használja fel azt a bécsi reliefet, melyről Fraknói Vilmos ezt állapította meg: „A mi az arcvonásokat illeti, e dombormű után ítélve elmondhatjuk, hogy Mátyás arcának nem volt magyar jelleme".

96 Fadrusz Mátyás-arcának megfejthető üzenete volt csakúgy, mint a krisztinavárosi palotaszárny lépcsőházában felállított v4//ű5z-szobrokénak. A kortárs Lehmann Ferenc utóbbiakról megállapítja, hogy Jellemző a magyar typus az arczvonásokban".

97 Alexander Bernát, a Mátyásszobor avatási ünnepsége után írt esszéjében benyomásait így summázza: „Ez a mi Mátyásunk, a nagy király, a hadverő vezér, a magyar erő dicső hordozója. Ez nagy ember."

98 Fadrusz pedig így fogalmaz a szoborbizottsághoz intézett levelében: „Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép legendás királyát, Hunyadi Mátyást".

99 A szobor egyértelműen a magyar nemzeti öntudat kifejezője volt és a nacionalizmus szimbólumává vált.

100 Hogy a kortársak előtt is világos volt e tartalom, azt legkézzelfoghatóbban az a tény bizonyítja, hogy Ferenc József nem ment el a kolozsvári szoboravató ünnepélyre a várható Habsburg-ellenes tüntetés miatt.

101 A vár két oldalán, az épület két központjában a Hunyadi Mátyás-, illetve a Habsburg-terem képezte a palotakomplexum súlypontját. A történelmet megjelenítő dísztermek lokalizálása nem a véletlen műve. Az újonnan épült krisztinavárosi palotaszárny a díszlépcsőház magyaros ,4/kyz-szobraival és a Szent Korona őrzésére kialakított páncélszobákkal a nemzeti oldalt jelenti az épületegyüttesben. Mindezt persze körültekintő tapintattal alakítja ki Hauszmann: Fadrusz szobrának kicsinyített másolatát „megszelídítve", bástyafok helyett reneszánsz posztamensre állítva, a mellékalakok elhagyásával használja fel, mégis határozott hangsúlyt ad az enteriőr politikai tartalmának. Kiváltképp akkor válik mindez egyértelművé, ha megvizsgáljuk a homlokzati szobrok rendszerét. Az egyes központi dísztermek előtti homlokzatot az adott terem fő „témájának" megfelelő szobrok díszítik.

102 A krisztinavárosi szárny nyugati homlokzatának díszítésével kapcsolatban az 1897. március 11-i XLI. ülésén a Királyi Várépítési Bizottság „a kiszökelléseken a magyar szent korona országait jelképező hat (6) szobor, a sarok kiszökelléken a hazaszeretetet és az áldozatkészséget ábrázoló egy-egy szobor" felállításáról dönt.

103 A középrizaliton, a Hunyadi Mátyás-terem előtti erkélyen a következő allegorikus nőalakok szobrainak megrendeléséről születik ekkor határozat: Magyarország és Dalmácia (Holló Barnabás), Horvátország és Szlavónia (Mayer Ede), Erdély és Fiume (Köllő Miklós). Úgy tűnik, a krisztinavárosi palotaszárny Jelentésének" ikonológiai elemzése hasonló eredményre vezet, mint Sinkó Katalin analízise a millenniumi ünnepségsorozat eszmeiségéről:„A vezetőrétegnek a nemzetiségi mozgalmak miatt mindinkább megnövekvő veszélyérzete indukálta a millenniumi rituálék egységdemonstrációit".

104 A krisztinavárosi palotaszárny díszítése, amelyben a Szent Koronát is elhelyezték, ugyanúgy a nemzetiségek feletti magyar szupremáciát fejezte ki, ahogy az 1896-os megmozdulások kapcsán „felívelő Árpád-kultusz".

105 Ennek a mondanivalónak volt legjobb szócsöve a Hunyadi Mátyás-terem, benne Fadrusz jelképpé váló szobrával.

106 A Mátyás-szobor kicsinyített reprodukciójának gondolata már a kolozsvári leleplezés előtt felmerült: 1902. április 2-án kelt felterjesztésében Hauszmann közli: „Van szerencsénk Fadrusz János szobrászművész levelét csatolva bemutatni, melyben nevezett a Kolozsvárra készített Mátyás király lovasszobrának kis méretű mintáját a Hunyadi Mátyás terem számára felajánlja, illetőleg hajlandó e lovas szobrot 5.000 írt = 10.000 korona művészi díj fejében újból megmintázni". Hauszmann az ajánlat elfogadását javasolja, „miután a Hunyadi Mátyás teremben e nagy király alakjára tényleg szükség van másfelől a Fadrus [sic!] féle lovasszobor igen sikerültnek mondható".

107 A bizottság 1902. április 7-i ülésén elfogadja Fadrusz ajánlatát és további 5000 koronát engedélyez az öntési munkákra.

108 A szobrásszal 1902. május 6-án kötnek szerződést, amelyben „elvállalja az általa Kolozsvár városa részére készített nagyarányú Mátyás-király lovas-szobor féléletnagyságú viaszmintájának elkészítését". A miniszterelnök az 1912/ME számú, 1902. május 14-i leiratában hagyja jóvá a szerződést, s engedélyezi a 15 000 koronát a bronzszobor elkészítésére.

109 Július 31én Hauszmann jelenti a bizottságnak, hogy Fadrusz elkészült a viaszmintával, s habár még nem öntötte gipsz501