Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

lalkozását bekapcsolja a nemzeti megmozdulás programjába. A millenniumi kiállításon bemutatták a királyi palota terveit, rajzait, gipszmintáját, és persze az országgyűlési képviselők palotabeli hódoló menetéről sem szabad megfeledkeznünk.

82 Hauszmann ezen kívül a krisztinavárosi szárny építését külön is exponálja az ünnepi év eseménysorozatában. Az 1895. október 8-i várépítő bizottsági ülés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy a palotaudvar szintjéről a krisztinavárosi szárny továbbépítését „alapkőletételi ünnepély" nyissa meg.

83 A miniszterelnök utasítására a december 23-i ülés az esemény koreográfiájáról - „az elnökségnek a művezetőséggel egyetértőleg tett" előterjesztésére -javaslatokat fogad el.

84 A második javaslat szerint a bizottság praktikus megfontolásokból „célszerűnek látná, hogy az 1896. évi június 2-án tartandó alapkő letételi ünnepély kapcsolatba hozassék a 1896. június 8-ára tervezett hódoló felvonulással". Az 1896. április 8-i bizottsági ülésen felolvasták a miniszterelnöki leiratot az alapkőletételi ünnepélyről.

85 Az alapító okmány szövegét június 6-i dátummal keltezi a bizottság által elfogadott határozat. A hódoló felvonulással végül is nem kötik össze ezt az ünnepélyt, csupán az emelvényeket és a központi sátrat tartják meg a másik eseményre. A Budavári Palota Hunyadi Mátyás-terme „nemzeti" és „történeti" összebékítésének megvalósult kísérlete. E két érték összeegyeztetésének tendenciája a millenniumi kiállítás Történeti Főcsoportjának művészetébenjelentkezik először. A Schickedanz pályaművének alapötletét megvalósító Alpár-féle épületegyüttes, illetve a Schickedanz által tervezett belső terek, s leginkább majd a Bakócz-kápolna parafrázisaként kialakított előcsarnok a Műcsarnok épületében Hauszmann Hunyadi Mátyás-termének közvetlen előzményeiként tekinthetők.

86 A reneszánsz építészet elkötelezettje, Schickedanz Albert - csakúgy, mint Hauszmann - a magyar reneszánsz emlékanyagból az európai léptékűt kereste, melynek megidézésével a nemzeti múlthoz kötődés nem jelent esztétikai szempontból megalkuvást, fogyatékosságot. Míg azonban Hauszmann-nál ez elsősorban a mű retorikai pozicionálásában jelentkezik (vö. a hivatkozást Benedetto da Maiano stílusára), addig Schickedanz Bakócz-kápolna-átirata a historizmus archeológiai szemléletének jellegzetes megtestesülése. A nemzeti tradicionalizmus további kibontakozását Kismarty-Lechner Jenő építészetejelenti majd. Saját visszaemlékezése szerint

87 a pályakezdő (Kismarty-) Lechnerre a várépítés vezetői, Hauszmann és Györgyi nagy hatást gyakoroltak,

88 s - amint már Gábor Eszter rámutatott - Lechner Jenő a hauszmanni „koncepcióhoz csatlakozott [...], amikor a »magas művészetben« keresett olyan átemelhető »stílust«, amelyben nemzeti sajátosságokat is fel tud mutatni; olyan formavilágot, amely »műveltebb rétegek« számára is szalonképes".

89 Látjuk tehát, hogy a budavári Hunyadi Mátyás-terem nagyrészt az Ezredéves Kiállítás körüli, megélénkülő historizálás terméke, a retrospektív Történeti Főcsoport enteriőrjeinek leszármazottja. A Hunyadi Mátyás-terem palotán belüli lokalizálásával, valamint ipar- és képzőművészeti kialakításával, ugyanúgy, mint Alpár millenniumi műve a historizmus szubtilis jelképnyelvezetén előadott politikai üzenetet hordoz. A terem középpontjába Fadrusz János kolozsvári Mátyás-emlékművének központi figurájáról, a király lovasszobráról készített kicsinyített bronz másolatot állították. Fadrusz János Mátyás-szobra Ez a mű is a millenniumi év egyik főszereplője lett volna: az 1893-ban született három „programtervezet" és a „Bánffy-program" is számításba veszi a kolozsvári szobor leleplezését.

90 A mű felavatására mindazonáltal csak 1902. október 12-én került sor. Hauszmann már 1898-ban kinyilvánította a szobor melletti szimpátiáját: a várépítési iroda adakozott a kolozsvári Mátyás-szobor Alap javára.

91 Ekkor azonban még biztosan nem merült fel a szobor felhasználásának gondolata, hiszen az 1899. október 24-i bizottsági ülés határozatában - melyben a szobrászati munkák költségvetéséről döntött a testület - a következőt olvashatjuk: „2. A Hunyadi Mátyás teremben a kandalló felett Mátyás mellszobra, vagy reliefje 3000 frt".

92 A Mátyás-portrék hagyományának és irodalmának tökéletes mellőzését tapasztaljuk a Kolozsvárott álló szobron.

93 Az a Fadrusz, aki Thaly Kálmánnal konzultált a Mátyás-szobor zászlói és címerei ügyében, „hogy 500