Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - R. Várkonyi Ágnes: A korona és a budai vár 37-48
a vasvári békét. Az Oszmán Birodalom európai hatalmát megtörő háború két évtizeddel később indulhatott csak meg. Emberi életben, anyagiakban a veszteségek alig felmérhetők. Mégis, az 1650-64-es évek története, az akkor megjelent művek eszméi politikai tapasztalatokkal szolgáltak. Valójában nagyon keveset tudunk arról, hogy miként alakul és változik a társadalom történeti érzéke és politikai gondolkozása. Később ugyanis teljesen feledésbe merültek a XVII. századi Magyarországon eleven és éltető erőfeszítések a török kiűzésére és a korszerű kormányzásra. Révay Péter műveit ugyan a XVIII. században többször kiadták, de a középkori koronaeszmét az újkori Európa államelméleteivel ötvöző és továbbfejlesztő gondolatait már nem értették meg. Kiesett az emlékezetből vagy üres sémává egyszerűsödött Zrínyi és társainak politikája is. III. Buda a XVII. századi társadalom tudatában úgy élt, mint az egykori, középkori Magyarország székvárosa. A lakosság legkülönbözőbb rétegei, a politikai elit tagjai és a városok, mezővárosok lakói történeti ismeretében Buda török elfoglalása (1541) döntő fontosságú esemény, tájékozódási pont. A kalendáriumok közlik Buda ostromainak időpontját. A társadalom hírlevelekből tájékozódott. Ezek a hírlevelek közölnek tárgyszerű tudósításokat és szóbeszédeket, a valóságnak megfelelő híreket és vad elképzeléseket. Sok hír jut el az ország legtávolabbi szegletébe is arról, hogy mi történik a török Budán. Túlzás nélkül állítható, hogy Budára mindvégig nagyon figyelt az egész ország. 1686 nyarán Buda ostroma országos beszédtéma. Tucatjával idézhetnénk hasonló jelentéseket, mint amit a szolnoki harmincados küldött a Szepesi Kamara tanácsosának a július 28-i rohamról közbeszédben forgó hírekről: „Mátyás király lakó helliben bent volt az Bavarus hada". A visszafoglalt vár három napig égett, a pusztulást részletező jelentések, levelek, leírások, beszámolók és metszetek kötetekre rúgó sokaságából egyetlen részlet Pest első parancsnoka, Koháry István generális öccsének küldött soraiból: „Az Fölső város, azon szerint Mátyás király vára is éppen mind elromlott és összeégett". 34 Magyarország török megszállta területeit a Szent Liga - a Szentszék védnökségével a Habsburg császár és magyar király, Velence, Lengyelország, Oroszország szövetsége - csapatai foglalták vissza. A székváros és a korona képzetében kifejeződő állami önállóságát Magyarország nem nyerte vissza. Témánk további, korántsem egyszerű - és a tárgyszerű forrásfeltárásra épített kellő tisztázást nélkülöző - problematikáját csupán néhány vázlatos utalással jelezzük. 1686-ban Buda visszafoglalását az európai összefogás győzelmeként ünnepelte a keresztény világ. Nem sokkal utána a Szent Liga tagjai, Velence és a Habsburg-udvar között megromlott a viszony. Nem utolsósorban azért, mert Lipót császár a Balkánon a velencei fegyverekkel elfoglalt területekre történelmi jogon igényt formált, lévén Dalmácia, Bosznia, Horvátország, Szlavónia, Szerbia és Bulgária a Magyar Korona országa. Thököly Imre (1657-1705) 1684-ben kiadott kiáltványában még a „keresztény vallások védelmében és a nemzetek szabadságáért" a török ellen vívott évszázados harcok történelmi jelentőségéről szól. 1690 után társaival és csapattöredékeivel végleg az oszmán hatalom területére szorul. A bujdosók vagy exulánsok pecsétjén magyar címer van korona nélkül. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) 1703 tavaszán széleskörű társadalmi összefogással indított szabadságharcot Magyarország identitásáért és az Erdélyi Fejedelemség államiságának megőrzéséért. Korszerű államot szervezett, s bekapcsolódott a spanyol örökösödési és az északi háborúba, mert az egész Európát fegyverbe állító küzdelem a hatalmi erőviszonyok átrendezéséért folyt, s az új hatalmi egyensúly garanciát nyújthat Magyarországnak, hogy a Habsburg Birodalom hatalmi szférájában is megőrizheti államiságát. Elérte, hogy Anglia és Hollandia közvetítse a megegyezési tárgyalásokat. Az ország önállóságának olyan sarkalatos pontjai között, mint az önrendelkezés, a törvények és országos intézmények megtartása, a vallások szabad gyakorlása, a kereskedés szabadsága, olvasható az is, hogy a magyar koronát hozzák vissza Bécsből Magyarországra. Az 1706. évi nagyszombati béketárgyalások alkalmával az angol és holland mediátorok - George Stepney és Jacob Hamel-Bruyninx - a korona hazahozatalára vonatkozó kívánságot méltánylással és megértéssel fogadták. A Rákóczi-szabadságharcot az uralkodó és a magyar főrendek megegyezésével a szatmári béke zárta le. A korona és Buda vára képzetében kifejeződő magyar államiság ügye kima44
