Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - R. Várkonyi Ágnes: A korona és a budai vár 37-48
Minden mű olvasata koronként és szituációként eltérő lehet. Befolyásolja a mindenkori adott politikai csoport igénye, a társadalmi közeg mentalitása. Kérdés, hogy milyen körülmények között, milyen időpontban figyelnek fel rá, fogadják be. Milyenek a szűkebb vagy tágasabb közönség elvárásai, igényei. Milyen az olvasók múltismerete, hogyan „írják tovább" a szöveget. A mű értelmezésének megvannak a korhoz kötött meghatározói. 30 A De sacrae coronae regni Hungáriáé ortu, virtute, victoria, fortuna második kiadása 1652-ben, Bécsben jelent meg. Ismeretes, hogy ekkor bontakozott ki Pálffy Pál nádor kezdeményezése nyomán Zrínyi Miklós és körének nagyszabású vállalkozása, hogy nemzetközi szövetséget teremtve és belső reformokkal összefogva a magyar társadalmat, megindítsák a visszafoglaló háborút a török ellen. Révay Péter mindkét műve (a De sacrae coronae regni Hungáriáé és a Monarchia) a XVII. századi Magyarország kimagasló, az 1650-64 közötti években elkészült irodalmi és művészeti alkotásainak sorába illesztve tűnt ismét fel. Egy évvel azután, hogy a Szigeti veszedelem a nevezetes mű, Az adriai tengernek Syrenaia Groff Zrínyi Miklós című kötetben megjelent, látott napvilágot ugyancsak Bécsben a De sacrae coronae regni Hungáriáé szép kiadása, címlapján a korona metszetével. Hamarosan elkészülnek Nádasdy Ferenc gróf megbízásából a sárvári vár freskói a tizenöt éves háborúról, Zrínyi megírja & Mátyás király életéről való elmélkedések című államelméleti művét. 1663-ban napvilágot lát Bethlen János Rerum Transylvanicarum libri quatuor című munkája. Ebbe a csak vázlatosan ismertetett sorozatba illeszkedik Révay Péter addig kéziratban fekvő, erős publicisztikai hangsúlyokat hordozó munkája, a De Monarchia et Sacra Corona Regni Hungáriáé, amely Frankfurtban jelent meg 1659-ben. Lehet az összeesés véletlen is, de nem valószínű. A Monarchia bevezetését Nádasdy Ferenc országbíró írta, és a kiadás körülményeinek feltárása a következő kutatások feladata. Anynyit azonban érdemes megjegyezni, hogy Frankfurtban az előző évben, tehát 1658-ban azzal a feltétellel választották meg I. Lipót magyar és cseh királyt német-római császárnak, hogy háborút kezd a török ellen. Nádasdy már 1646-ban ott volt IV. Ferdinánd frankfurti koronázásán, s miként Zrínyi Miklós horvát bán, jó kapcsolatokat épített ki ő is a frankfurti szavazati esélyekben döntő szerepet játszó Johann Philip Schönborn érsekkel, a Rajnai Liga elnökével. Nevéhez fűződik a Joan Blaeu amszterdami műhelyében 1662-ben kiadott Atlas Maior-kötetben található Magyarország-térkép, a török megszállta területre (Hungária turcica) berajzolt koronás magyar címerrel, amelynek kézzel színezett pergamen példánya 1664-ből való. Ugyancsak 1664-ben jelent meg Nürnbergben Nádasdy ajánlásával a Mausoleum. Feltehető, hogy Nádasdynak lehetett meghatározó szava a híres, de keletkezése körülményeit tekintve még ma is kevéssé ismert festmény, az Arpási Köpenyes Madonna kompozíciójának kialakításában. 31 Előlegezve a mélyrehatóbb vizsgálatokat és tartózkodva a közismert tények ismétlésétől, méltán állítható, hogy vannak tartalmi összekötő szálak Révay Péter művei és az 1663-64. évi török háború ismert írásai között. Rózsa György már felhívta a figyelmet arra, hogy a Mausoleum milyen nagy hangsúllyal foglalkozik a koronával. Feltételezésem szerint elképzelhető, hogy hatottak írójára a De sacrae coronae regni Hungáriáé gondolatai. 32 Mellőzve a részletesebb tájékoztatást Révay műveinek az 1650-es évektől 1664-ig végigkísérhető magyar politikában fellelhető nyomairól, csupán annyit hangsúlyozunk, hogy mindkét munkát áthatotta a török elleni háború és az országegység megteremtésének programja. Zrínyi Miklós nagy valószínűséggel 1663 nyarának végén készült, A török áfium ellen való orvosság című röpiratának elején írja: „Látok egy rettenetes sárkánt, mely [...] kapóul és ölében viseli a magyar koronát". A közismert szöveg azt fejezi ki, hogy a rettenetes sárkány, a török el akarja ragadni a magyar koronát. Ennek az a történeti előzménye: Köprülü Ahmed nagyvezír 1663 januárjában felajánlotta Apafi Mihály fejedelemnek, hogy országgyűlést hív össze Pozsonyban, s a magyar rendek királlyá választják. Révay - miként volt róla szó - a legnagyobb tragédiának tekintette, hogy 1529-ben a szultán a kezébe került magyar koronával iktatta Szapolyai Jánost a királyi méltóságba, s különben, felfogása szerint, nincs súlyosabb vétek, mintha a koronát méltatlan kezek illetik. Zrínyi könyvtárában megvolt Révay műve, a De sacrae coronae regni Hungáriáé ortu, virtute, victoria, fortuna első kiadása. 33 A magyar politika nagyszabású vállalkozása, hogy a nemzetközi szövetségben megindított 1663-64. évi háború kiszorítsa a törököt Magyarországról, nem ért célba, a Habsburg-kormányzat váratlanul megkötötte 43
