Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Prakfalvi Endre: Adatok a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéhez 343-359

MELLÉKLETI. 003/7/1/1952. sz. Szigorúan bizalmas! Készült: 18 példányban 18. szám A Titkárság határozata a Budai Várpalota építése tárgyában A Budai Várpalota C, D, E, F szárnyait 1954. év végéig helyre kell állítani és használható állapotba kell hozni. A helyreállítás az alábbi irányelvek szerint történjék: A/l. Az épületek külső homlokzatai az eredeti barokk stylusban maradjanak meg. 2. A belső részeket munkahelyiségekké kell átalakítani. Teljesen modern, világos irodaszobákat kell létesíteni olymódon, hogy a régi díszcsarnok helyébe munkahelyiségek kerüljenek. 3. Egy 300 személyt befogadó termet kell létesíteni, ezenkívül egy 40 személy (tárgyaló) befogadására alkalmas tárgyalótermet és 10 dolgozó egységet (egy-egy, legfeljebb 15-18 tárgyaló személy befogadású). 4. A kupola toronymegoldására több változatban barokk-stylusu megoldásban tervek készüljenek. Ha a tervek nem lesznek megfelelőek, az eredeti vagy ahhoz teljesen hasonló kupolát kell készíteni. A kupolacsarnokot nem kell kiképezni, hanem a kupola alatti teret is munkatermek létesítésére kell hasznosítani. 5. A C, D, E és F szárnyak helyreállítása mellett az A és B szárnyak külső homlokzatát és tetőzetét is helyre kell állítani olymódon, hogy ezzel a belső részeket megóvjuk, de helyreállítsuk egyelőre nem szükséges. A külső helyreállításokat az 1954. év végéig be kell fejezni. 6. A palota tetőszerkezeténél kerülni kell a lapos és alacsony lejtőzésű tetőmegoldásokat.* Amennyiben jobb tetőszerkezeti megoldást nem találnak, úgy elfogadható az eredeti Hausmann-féle is. 7. A palota épületeinek és tömegének külső megoldására, így a homlokzatokra, tetőkre, valamint a kupolára több variációt kell készíteni. Erre a célra zártkörű tervpályázatot kell kiírni és ezeknek alapján kell a palotacsoport külső képét eldönteni. Homlokzati variánsoknál is, amennyiben jobb nincs el lehet fogadni a Hausmann-féle homlokzatot különböző szecessziós díszítések nélkül. Tervet kell készíteni az eredeti homlokzat helyreállítására is. Kerülni kell a palotacsoport homlokzatainál a sivár, kaszárnyaszerű homlokzati hatást. 8. A kupola körül esetleg egy körpanorámás kilátót kell létesíteni. B. A palotacsoport belső funkciójára nézve irányadóul azt kell venni, hogy annak legnagyobb része munkahelyiség. Elhelyezésre a Pártvezetés, valamint a Miniszterelnökség és általában olyan állami szempontból fontos hivatalok kerülnek, amelyek félforgalma kicsi. C. A várnak önálló központi fűtése és áramellátása legyen. Ezzel kapcsoltban javaslatokat kell kidolgozni és a kérdést ennek alapján eldönteni. D. Az épületek belső berendezése általában egyszerű, de szép kivitelű legyen és csak futó, illetőleg sima szőnyegeket kell alkalmazni. E. A Várban vezető útvonalakat úgy kell kiképezni, hogy mindegyiken két kocsi egymás mellett mehessen. (Esetleg autóbusz is.) Az útvonalak szélessége tehát kb. 6 méter legyen. •Horváth Márton (PB-tag) Rákosinak szóló feljegyzésében (1952. III. 26.) beszámolt a várban, Janákyéknál tett látogatásáról. Erősen kifogásolta a lapos tetőket. „Nem tudja - írta -, hogy szándékosan »skatulyásítják«-e a várat v. csak tervező impotenciájuk [sic!] magyarázza ezt." (Bár az újabb terveken kezdenek felhagyni vele.) A skatulyaszerűség a szocreál álláspontjáról egyenlő volt az elvetett két világháború közötti építészeti modernizmussal. Megállapította, hogy a helyreállítások alapkérdései ugyanúgy megoldatlanok, mint két éve a kezdetekkor. „Halvány képet sem tudtam alkotni [ti. Horváth], hogy tulajdonképpen Janáky vezetésével mit is tervezett ez az óriási építész kollektíva." Bizonnyal igaza lehetett! Ezért felmerült Janáky leváltásának lehetősége (MOL, 276.f. 65.7276., 88-90.). 352