Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Prakfalvi Endre: Adatok a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéhez 343-359

F. Az ásatásokat le kell fényképezni, esetleg modelleket lehet készíteni róluk és utána be kell tömni őket. Föléjük esetleg cementfödémeket lehet tenni, hogy a víz be ne szivárogjon és konzerválhatók legyenek. Az ásatások fölötti területeket parkosítani kell. G. Az egész palotacsoport és az ezzel összefüggő várfalon belüli részek (pl. a várlakásnegyed) tervezéséért és kivitelezéséért - ideértve a lebontási és a kapcsolódó útépítési munkálatokat is - Szíjártó miniszter felelős. Budapest, 1952. június 10. MELLÉKLET 2. Tárgy: A Budai Várpalota helyreállítása Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának A budai Várpalota újjáépítését népgazdaságunk még 1949-ben elhatározta történelmi és városképi jelentősége és állagának értéke miatt. A helyreállítási munkák megfelelő ütemben csak 1952-ben folytak, második ötéves tervünk azonban újból programjába iktatta, mert romos állapota tarthatatlan helyzetet teremt Budapest városképében és felépítése műemlékvédelmen túl, hivatalok és intézmények idetelepítésével lakásokat szabadít fel. A helyreállítás programját 1949-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Titkársága adta meg, majd 1952. IV. hó 8-i ülésén módosította.* A program szerint a zárt udvart övező szárnyak a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság, az északi szárny pedig az egyik minisztérium elhelyezésére szolgált volna. A kupolaszárny protokoll funkciót töltött volna be. Az É. M. Középülettervező Vállalat a jóváhagyó bizottságok, a meghívott lengyel építész delegáció véleményei és a kiírt tervpályázat alapján készítette el 1955. végére a végeleges terveket. Ezek a tervek az *Valójában ez egy értekezlet volt a vár építésével kapcsolatban, amelyről feljegyzés készült (MOL, 276.f. 65/276., 117-121., kapcsolódó „határozat" uo., 115-116.). „Ha nem tudunk tervezni a barokkal egybevágó tornyot, maradhat a kupola, kupolaterem nélkül" (ahogy volt). Jelen voltak mások mellett Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Szíjártó Lajos, Horváth Márton. Az építészeket Janáky István, Gádoros Lajos és Benkhard Ágost képviselték. Az előzmény egy Rákosinak szóló Gerő-levél volt március 31-i keltezéssel (uo., 95.), melyben Gerő lefektette, hogy „lényegileg ugyanolyan legyen a helyreállított vár, mint a régi", de kerülni kell a „felesleges cirádákat". A feljegyzés mindenekfölött Rákosi reflexióit rögzítette, aki figyelmeztetett, hogy „vigyázni kell az un. történelmi hűséggel", már csak a költségek okán is, mert „mi egy szegény háborút szenvedett munkás-paraszt ország vagyunk". Rákosi, mint mondta, megkérdezte az év elején nálunk járt Orlov elvtársat (Sztálin-díjas szovjet építész): „technikailag lehetséges-e a külső falak megtartása mellett, belül [ti. a palotában] modern elrendezés. Azt mondotta, ennek semmi akadálya nincs. Ugyanez történt a Kreml-ben" (lásd még: G. M. Orlov tanácsai. = MÉpm, 2., 1952,59-66.). A Buzogánytorony Gerő László-féle helyreállítását Rákosi „félreértés"-nek minősítette, mert az eredetileg egy henger alakú torony volt (vö.: PRAKFALVI, 1988,131. jegyzet). Rákosi nem állt egyértelműen a kupolaépítés mellett. „Janáki et. hozhat valami jó barokk tornyot" - jelentette ki. Bár a barokk, miként a szecesszió „történelmi hamisítás", a „barokk az ellenforradalom stílusa, jezsuita stílus" (az 1920-as évek neobarokkjára gondolhatott). „Ne egy királynak való palotát állítsunk helyre, hanem a népi demokrácia középületét" - summázta véleményét. Zártkörű pályázat kiírását rendelték el. (Nyiri István és műterme tervezett toronykupolás megoldást; lásd a 16. jegyzetet: OMvH Tervtár, Mappa 69. és MÉSz Évkönyv, 1953.) A beadási határidő június 3-a volt. Kotsis a kiírásról megállapította, hogy dilettáns, mert az „a dunai homlokzat siluettjét tűzte ki témának, mintha egy épület megoldásánál külön lehetne választani egyik oldalának kontúr-kérdését". Az alaprajz „titkos ügydarab" volt, így azután „a legzavarosabb eredmények keletkeztek, mert csak külsőket rajzoltak belsőség ismerete híján..." (KOTSIS, 1995,278., skk., vö.: KOLLÁNYI, 1990,64., skk.). 353