Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292

2.2.7. Josef Weiss-Carl Neuwirth-Holczer József: Az 1850-es években épített új üvegház homlokzata és alaprajzai, 1856. ben az időszakban bontották le a palota északi szárnya előtti teraszkert sarkán álló - az ostromot egyébként átvészelő - nyolcszögű barokk pavilont.

72 A helyreállítás nem sokat változtatott a kert korábbi felépítésén.

73 A korabeli alaprajzok nyomán megállapítható, hogy nyugat felé a Ferdinánd-kapuhoz vezető út túloldalán, a korábbi Szőlőskert területével bővítették a kertet, bár az út továbbra is közcélokat szolgált. A délkeleti hegyoldalon elterülő szőlőültetvény, valamint a korábbi zöldségesek helyén is tájkert jellegű kertrészeket létesítettek. Az úgynevezett Újvilág területen lebontották a korábbi melléképületeket, s gyümölcsöst telepítettek. Ide költöztették a nyári lovaglóiskolát is. A barokk eredetű kertrészek ekkor vesztették el eredeti formájukat. Bár a keleti homlokzat előtti felső teraszkert egyes fasorai megmaradtak, négyszögű tábláit továbbra is szimmetrikus, de íves mezők váltották fel, virágágyakkal. A rondellabeli gyümölcsös és a Duna melletti kertészet területét is tájkert foglalta el. A Duna-parti házsorba ékelődő kisebb zöldségesek helyén faiskolát létesítettek. Bár az 1792-ben létesített déli kaput és gyalogutat kocsival is járható szélességűvé építették át 1837-ben,

74 az 50-es években, az Alagút építése kapcsán újból felmerült a várba vezető kocsiutak kiépítésének kérdése, melyre számos terv született. Clark Ádám eddig ismeretlen szerpentinút-tervei az Ellipsz sétány területére készültek, melyek megépültével a sétány megszűnt volna.

75 Clark e terve kapcsán Széchenyi Istvánra hivatkozik mint ötletadóra (Proiectirte Auffahrt von der Idee des Grafen Stefan Széchényi, Entworfen von Adam Clark), s ez valószínűsíti, hogy a Várhegy keleti oldalára tervezett, az alagút építésével szorosan összefüggő út ötletét is Széchenyinek köszönhetjük.

76 E tervek mellett Reitter Ferenctől és Pribék Béla mérnöktől (Wegmeister u. diplom. Ingenieur) is fennmaradtak hasonló szerpentinút-tervek,

77 továbbá a Ferdinándkapuhoz vezető kocsiút kényelmesebbé tételére is készült terv, mely az egyenes utat - a Várkert területét is érintve - szerpentinszerűen kanyargóssá tette volna. Mindezek azonban csak elképzelések maradtak, egyik sem valósult meg. Helyettük a ma is létező, az Ellipsz sétányt észak felől megkerülő Hunyadi János út épült meg, szintén Clark tervei alapján.

78 Hunfalvy János 1856-ban már így ír a Várkertről: „.. .a várpalota legszebb díszéül a várkert szolgál, melly azt három oldalról környezi. [...] Az ostrom alatt az is sokat szenvedett, de most már helyre van állítva, sőt 278