Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292
a hegy nyugati oldalán tett több uj ültetménnyel tetemesen gyarapodott." 79 Folytatódott tehát a kert bővítése és gazdagítása, a korábbi építmények és a kert szerkezetének lényegében teljes megőrzésével. A palota ellátását szolgáló korábbi haszonkertek helyét is díszkertek foglalták el, növelve a reprezentatív területeket. Az új kerti építmények (például üvegház, sétafolyosó) és a lovaglóiskola elköltöztetése is a kert reprezentatív jellegét fokozták. Az 1849-es budai kolerajárványban elhunyt Tost Antal főkertész közvetlen utódját - aki talán egyben a helyreállítás kivitelezője is volt - nem ismerjük. 1861-ben Mráz (Mrász) Károlyt nevezték ki e posztra, aki egészen 1903-ig vezette a kertet, 80 s így működése során a kert több építési periódusának lehetett tanúja és aktív részese. Az eklektikus kert kiépítése Az 1870-es évektől folytatódott a Várkert reprezentatívabbá tételének tendenciája. 1873-ban vetődött fel a szegényes Duna-parti házsor lebontásának gondolata, s területének a Várkerthez csatolása. Hiányzott a kert egységes és méltó lezárása a Duna irányában, sőt a magánépítkezések veszélyeztették a zavartalan kilátást Pest felé. A feladat megoldására először ismét Reitter Ferenc készített tervet, végül Ybl Miklós elképzelései szerint készült el 1879 szeptemberében a hosszan elnyúló, látványos épületegyüttes, a Várkertbazár. 81 Megépítésével közvetlen és harmonikus kapcsolat jött létre a kert és a Duna-part között. A középen felvezető széles, kétkarú, reprezentatív díszlépcső a kertben nem folytatódott tovább, a korai tervváltozatokon szereplő emlékmű sem épült meg; mindössze egy hosszú, pergolával védett, az új épület hátsó támfala mögött végigvezető egyenes sétányt és néhány kisebb, a hegyre vezető szerpentinutat alakítottak ki a kertben. 82 A sétányt középen kis szökőkút díszítette szoborcsoporttal, északi végén pedig a Vízhordó lépcső falába épített, edikulával keretezett oroszlánfejes vízköpő zárta le. 83 Az új épület tehát nem érintette lényegesen a kert korábbi - az 1850-es évekbeli helyreállításkor kialakult - struktúráját. Nagyobb változást jelentett, hogy ugyanezen az oldalon a bazár építésekor egy középkori falat lebontottak, csak felső szakaszát hagyták meg, amelyhez a korábban említett, Török sírnak nevezett műrom csatlakozott. Még a Várkertbazár építését megelőzően Franz Supp várkapitány terve szerint megszűntették a kert délkeleti sarkából induló - időközben azonban foghíjassá vált - egyenes vadgesztenye-allét. 84 A megmaradt fákat új, kanyargós sétaút kerülgette. Ezzel az utolsó geometrikus elem is - bár csak néhány évre - eltűnt az alsó kertből. Az 1870-es évektől kezdve a századfordulóig folyamatosan fejlesztették a Várkertet. Ybl Miklós várkertbeli munkásságának következő lépése a Várkertbazárral összefüggésben, annak északi pavilonjától (a lebontott régi vízmű helyétől) induló Vízhordó lépcső falának tetején az úgynevezett Óriáslépcső építése volt neoreneszánsz kőbábos korlátokkal. Ennek felső végénél egy régebbi kerti lakot (a már említett Garten Saletth) alakított át hasonló stílusú tornyos építménnyé. 85 Az északi kortinafalhoz Ybl téglaburkolatú, bástyaszerű gloriettet és egy kicsiny, a Duna felé néző, edikulával keretezett pihenőt csatolt. 86 Az 1870-es évek végén a budai várerődítési telkek nagy részét Budapest fővárosnak adták át. 87 A védelmi céllal addig beépítetlenül hagyott glacis területébe esett az 1838-ban fásított Ellipsz sétány is. Ennek kapcsán került napirendre az időközben elhanyagolttá vált Ellipsz kert rendezésének kérdése. A területet az 1870-ben átadott gőzsikló pályája metszette ketté, mely fölött két gyaloghíd vezetett át. Az ettől délre eső részt, amely a királyi palota homlokzata előtt terül el, 1879-ben hivatalosan a Várkerthez csatolták. 88 Északi fele továbbra is közpark maradt, de a sikló fölötti hidaknak köszönhetően az egész terület nyilvánosan látogatható lett. 89 Az Ellipsz kert rendezésével kapcsolatban több terv is előkerült, egy részük még az 1870es évekből. Ezek közül a legkülönlegesebb Wilhelm Klensky chemnitzi tájkertész romantikus hatású terve, festői sziklacsoportjaival, grotta-alagútjaival, 90 de más, puritánabb felfogásban készült (szignálatlan) tervek is fennmaradtak. 91 Ybl koncepcióját is ismerjük az Ellipsz kert palota alatti területének rendezésére vonatkozóan. Egyik látványtervében fontos szerepet kapott a kert közepe táján elhelyezett, rendkívül finom kidolgozású neoreneszánsz lépcsőpavilon, valamint az északi teraszkert sarkán, a korábbi barokk pavilon helyén 279
