Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

Ybl Miklós: A királyi palota helyszínrajza a tervezett testőrségi palotával, 1883 körül. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F 314. szj. 1883. május 11-én terjesztette Podmaniczky a Várkert Építési Bizottsága nevében Tisza Kálmán miniszterelnök elé a palota bővítésére vonatkozó, Ybl által készített négy továbbfejlesztési változatot:

34 A) a palota hosszmegoldása a dunai fronton, B) négyszögű kiépítés a krisztinavárosi szárnnyal, C) az ünnepi nagyterem bővítése és a nagyudvar szélesbítése, D) az „Újvilág" felépítése és a fegyvertár helyén kert és őrségi épület vázlata. Tisza a B és D változatot javasolta, melynek alapján a király, I. Ferenc József 1883. június l-jén, Schönbrunnban elfogadta az előterjesztést. Ez a krisztinavárosi szárny és északon a régi palotához oszlopcsarnokkal kapcsolt különálló testőrségi épület létrehozását jelentette. Az ekkor még elvetett A változat nyomait valószínűleg egy vázlatban találhatjuk meg.

35 Ezen a régi palotához északon egy 6+5+6 axisbeosztású, a bécsi Felső-Belvederére emlékeztető, különálló tetőidomokkal tagolt épület csatlakozik, egy-egy nyolcszögletű sarokpavilonnal. Az öttengelyes középrizalitot háromtengelyes, timpanonnal lezárt portikusz emeli ki, előtte Hauszmann Habsburg-lépcsőjét megelőlegező kettős, íves kerti lépcsővel, felette pedig a négyzet alaprajzú középrizalitot lefedő, Yblre jellemző kétrészes manzárdkupolával.

36 Az említett felterjesztés az így elfogadott tervet a B változatnál, vagyis a négyszögű kiépítésnél egy millió forinttal kevesebbre értékeli, amely furcsa, és egyelőre megoldhatatlan probléma, mert az elfogadott koncepció a krisztinavárosi szárnynál többet: a Zeughaus helyén emelendő őrségi épületet is tartalmazza. Nem tudjuk, hogy a négyszögű kiépítés mennyiben több, mint a krisztinavárosi szárny.

37 A B és D koncepció elfogadásával egyidejűleg megszűnt a Várkert Építési Bizottsága, és helyette létrejött a „Magyar Királyi Vár Építési Bizottság".

38 A D változatból csak a két évvel későbbi (1885-ös), továbbfejlesztett terveket ismerjük, amelyek a dunai oldalon a régi palotához észak felől kolonnáddal csatlakozó, a Zeughaus helyén tervezett testőrségi épületet dolgozták ki. A belsőudvaros épület

39 homlokzatai hármas tagolásúak, s átveszik a régi palota manzárdtetős, sarokpavilonos tömegképzését. Érdekes a déli homlokzat középrizalitjának hármas portikusza, felette a kör 244