Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

alaprajzú toronnyal, de ez csak a déli

40 (lásd kötetünk 194. oldalán, Ságvári György cikkében) és északi

41 homlokzat tervein jelent meg, a keletin

42 (lásd a 195. oldalon) és a nyugatin

43 (lásd a 194. oldalon) nem. Ez a két utóbbi rajz így eltérő tervfázist jelez: ezeken az északi oldalon timpanonnal lezárt oszlopos portikusz látszik. A két változat egyszerre készült: mindegyikre 1885. április 29-i dátumot írtak. A testőrségi épület északi homlokzatvonalában két manierista jellegű kapu zárja le a Várkertet: a keleti a megvalósulthoz hasonlóan lépcsős, a nyugati pedig a Szent György tér felőli magasabb térszintről levezető lejtős úton nyílik. A testőrségi épület és az átalakított palota tervezett épületegyüttesének látképét Györgyi Géza festette meg.

44 Kevéssé köztudott, hogy a krisztinavárosi szárny eredetileg Rudolf trónörökös és felesége, Stefánia hercegnő számára épült volna. Rudolf 1889. január 30-i tragikus mayerlingi öngyilkossága a palota amúgy is akadozó építkezését tovább nehezítette. Pedig Marchenke Vilmos (1842-1915) szobrászművész 1889 februárjában Ybl tervei alapján a palota makettjét is elkészítette.

45 A 4,5 m

2-es, gépezettel kétféle változatot is bemutató fószmintáról (gipszmodellről) eddig is voltak írásos adatok, ám most már fényképfelvételünk is van, amely a kiállítás előkészítése során került elő.

46 Az 1880-as évek közepére datálhatok azok a tervek, amelyeken a krisztinavárosi szárny alaprajzi koncepciójának kialakulását figyelhetjük meg. Ybl a két belső udvarral kialakított rendszeren belül kétféle alaprajzi változatban gondolkodott: az egyiken az íves homlokzati falú udvari középrizalitban található nyitott kocsiáthajtóhoz az udvari homlokzattal párhuzamos hossztengelyű, kéthajós, oszlopokkal tagolt előcsarnok csatlakozott, két végén egy-egy széles, kétkarú lépcsőházzal.

47 A másikon az előcsarnok hasonló alaprajzú, de csak egyhajós (az oszlopok a falak előtt állnak), ennek hossztengelyére merőlegesen indul a háromkarú lépcső középső karja, a két szélső a közbenső pihenőtől vezet fel az emeletre.

48 Ez utóbbi variáció valósult 2.1.124. Györgyi Géza: A budai vár testőrlakházzal bővített együttesének tervezett látképe a pesti rakparttal, 1885 körül. OMvHMÉM, lt. sz. nélkül. 245