Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265
volna el. 17 A késő reneszánsz antik templomelemekkel megoldott villáira emlékeztető építmény nem valósult meg, és a tőle északra, a Zeughaus közelében tervezett kör alakú „tempietto" sem (melynek a helyén egy korábbi barokk épület állt ekkor). 18 Ez utóbbi eredetét viszont nem kell messze keresni: ekkor még állt a kápolna melletti északi zárt udvaron Franz Anton HiUebrandt (1719-1797) centrális kiképzésű Szent Jobb-kápolnája. 19 Az FKT1880. július 1-i ülésén fogalmazta meg az uralkodónak felterjesztett felirat szövegét a királyi palota bővítéséről. Az itt leírt elképzelés szerint a Zeughaus helyén két újabb szárnyat építenének, s itt helyeznék el az új fogadó-, dísz- és báltermet. A tervek mellé makettot is mellékeltek, de az építész nevéről nem esett szó. Ezeket az elképzeléseket nem ismerjük, Ybl Ervin a tervezést Ybl Miklósnak tulajdonítja. 20 Bár kétségtelen a kontinuitás az 187l-es Linzbauer-rajzzal és Lehmann Mór tervével, ekkor már biztosan Ybl Miklós volt a tervező. 21 A nagy mester életének utolsó évtizedét a királyi palotára vonatkozó tervek és koncepciók készítése jellemezte, a megvalósulás azonban egyre halasztódott. A munkákat végül 1890. június 2án kezdték meg, amikor Yblnek már csak néhány hónapja volt hátra életéből. 22 Ybl Miklós: A királyi palota északi bővítésének terve, homlokzat, 1885 körül. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 34/Aszj. Ybl palotabéli tevékenységéről Ybl Ervinnek a nagy építészről írt monográfiájában olvashatunk behatóbban. Ezt is a könyv két részében tárgyalja, akárcsak többi alkotását: a főszövegben elsősorban stíluskritikailag elemzi az építészeti megoldásokat, 23 a függelékben pedig az építés eseménytörténetéről olvashatunk a Királyi Várépítési Bizottság fennmaradt iratanyagai alapján. 24 Ybl Ervin azonban csak a Magyar Országos Levéltárba és a Budapest Főváros Levéltárába került Ybl-hagyaték terveit ismerte, nem foglalkozott a várkapitányságon megőrzött, majd az 1950-es években a KÖZTI-be került, Ybltől és Hauszmanntól származó tervekkel, amelyek a palotáról fennmaradt tervanyag döntő részét alkotják. 25 A Hauszmann-periódus legrégibb írott forrásai magától az építésztől származnak, 1900-ban és 1912-ben megjelent könyvein 26 kívül több cikket is írt. 27 Ybl Ervin dolgozta fel Hauszmann munkásságát is mindmáig kiadatlan monográfiájában, 28 amelynek csak a királyi palotára vonatkozó fejezetét sikerült publikálnia. 29 Ybl terveinek egy részét a HildYbl Alapítvány 199l-es Ybl-életműkiállítása mutatta be és publikálta. 30 Hauszmann-nal Czagány István is foglalkozott, 31 s nemrégen újabb dokumentumokat adtak ki Hauszmann-nal kapcsolatban. 32 Érdekes, eddig kevéssé ismert (például a Szent István-terem Zsolnay-majolikáira vonatkozó) terveket és tárgyakat mutatott be a Japánban néhány éve megrendezett magyar építészeti kiállítás. 33 A palota historizmus-periódusbeli építéstörténetéből az eddig fel nem dolgozott tervek segítségével valamint Ybl és Hauszmann megoldásainak összehasonlításával - ezúttal szeretnék kiragadni és megvilágítani néhány olyan fontosabb problémát, amelyre eddig nem vetült különösebb fény: az alapgondolat változásait, továbbá a homlokzatok és a nagy enteriőrök architektonikus megoldásainak fejlődését. 243
