Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

Linzbauer István: A királyi palota bővítésének terve, 1871. Megjelent: Hazánk s a Külföld, 1871. március 16., 99. motorjává vált három évtizeden keresztül. Az átalakítási munkák megkezdése előtt első lépésként a Vízivárosban megakadályozták egy olyan ház felépítését, amely elvette volna a kilátást. Ezután 1873 márciusában házi tervező, az FKT mérnöki osztályának vezetője, Reitter Ferenc készített terveket a Várkert Duna felőli, keleti oldalának lezárására.

14 Csak a szükséges engedélyek megszerzése után, 1873-ban adták át a feladatot Ybl Miklósnak, az akkori legtekintélyesebb magyar építésznek. A Várkertbazár építésével párhuzamosan (1875-1882) ő emelte a szomszédos Várkertkioszkot, amely a gépház és vízmű feladatát is betöltötte.

15 1879-1881 körülire lehet datálni azt az Ybl-akvarellt, amely a palotakert dunai oldalának északi fele, az úgynevezett Ellipsz kert új kialakítását ábrázolja kelet felől.

16 A kert két terasza közti közlekedést is megoldó tervezett antikizáló építmény kétségkívül Ybl munkásságának egyik gyöngyszeme lett volna. Az öttengelyes épület főhomlokzata elé négy jón oszlopos, timpanonnal koronázott portikusz került volna, amelyre két oldalról lépcsők vezetnek fel. Két oldalán szoborfülkék, az attikamezőben gazdag reliefek díszítették volna. A terveken az épület tetején kettős terasz látszik: alul fedett, dór oszlopos, felül nyitott terasz helyezkedett Feszi Frigyes: Egy új királyi palota terve, 1871. MOL, T11., no. IIb., 252. 242