Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

elképzelései szerint módosíthatta. Mint láttuk, az egyik tervsorozat egyik lapját szignálta, és nyilvánvaló. hogy a másik, kismértékben alternatív terv is az ő irodájában készült. Úgy látszik, a 60-as évek közepétől megnőtt az önállósága, talán kamarai főépítészként munkakörét elválasztották Pacassiétól és megosztották a két építész feladatait. 1767-ben már ő vezeti a féltoronyi udvari építkezést, s a pozsonyi vár munkálataiban (Pacassi mellett) szerepe jelentősebb, önállóbb lett. 1766-ban fizetését azzal a megjegyzéssel emelték évi 1600 forintra, hogy a pozsonyi építkezést évente négyszer, a budait legalább egyszer személyesen is felül kell vizsgálnia.

49 A munkálatokba tehát akkor már aktívan bekapcsolódott; természetesen a kivitelezést nem személyesen irányította, hanem azt a helyszínen dolgozó építőmester végezte. A továbbiakban egyre többel találkozunk nevével a forrásokban. 1766-ban részletes kimutatást terjeszt be Grassalkovichhoz, a kamara elnökéhez, útiköltségeiről, kiadásairól. A kimutatásban az 1765. július 1-től december végéig terjedő időszak szerepel.

50 A palota teljes befejezéséhez 1767-ben egy évig havi 3000 forintot kér.

51 Ekkor már biztosan tervezői feladatokat látott el, mert az építkezések újbóli megindítását kérvényező irat szélén a királynő kézírásával ez olvasható: „Piacet nach dem plan von Hillebrand". Bár Hillebrandt tevékenysége - a munkák előrehaladott állapotára való tekintettel -jórészt a megkezdett termek felépítésére és a belsőterek kialakítására szorítkozott, a főépület (a mai E épület) nagyudvari homlokzatán mégis végzett átalakításokat. Első ténykedéseként áttervezte a homlokzati architektúrát, amint a már említett tervrajz is feltünteti.

52 Zeller rajzához képest ugyanis változásokat látunk a későbbi ábrázolások és a kivitelezett mű külsején. Az addig egyformán kialakított ablaksor helyett a nagyudvari homlokzat hét középső tengelyébe a többinél magasabb nyílások kerültek, felettük fekvő ovális ablakokkal, hogy a kétszintnyi belmagasságú trónterem jelentőségét a külsőn is hangsúlyozzák. E nyílásokat a szemöldökpárkányhoz kapcsolódó vakolt mezők szorosan összekapcsolják. A díszterem ablakainak ez a megoldása teljesen azonos formában Hillebrandt nagyváradi püspöki palotáján is megjelenik. A formai kapcsolat azt is bizonyítja, hogy az új nagyudvari architektúra nem a korábbi tervezők műve, hanem Hillebrandt alkotása. 2.1.13.1. H. (Joseph Hillebrandt?): A Szent Zsigmond-palotakápolna hosszmetszete, 1771-80 között. 229