Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216

A palotával kapcsolatos utolsó középkori építkezés az 1530-as évekre tehető, amikor az 1529. és 1530. évi ostrom alkalmával megsérült kaputornyot János király valószínűleg Domenico da Bolognával (műk.: XVI. század első felében) építtette újjá, s egy rondella is készült itt. A kaput észak-itáliai hatásra valló téglacímer díszítette."

2 A középkori, az Anjouk és Zsigmond által emelt palota építésének végső mozzanatai a Mátyás- és Jagelló-kori átalakítások voltak. A középkori Európa egyik legjelentősebb fejedelmi lakóhelyének a fénykora volt ez az időszak, amely rezidenciát a másfél évszázados török uralom, majd az 1686-os visszafoglalás harcai pusztítottak el. A középkori és barokk palota közötti folyamatosságot a III. Károly-féle, mindmáig megőrződött (később Albrecht-pincévé kiképzett) cisterna regia,

m valamint a díszudvar nyugati szárnyának átalakított maradványa képviselte (amelyet viszont Mária Terézia idején, 1749-ben bontottak le)."

4 JEGYZETEK 1. Mc NEAL CAPLOW, 1977,624-625. -A levelet (hiányosan) közli: FERRARA-QUINTERIO, 1984,119-120. -A levélre a Mc Neal Caplow-könyv alapján először B. Szűcs Margit hívta fel a figyelmemet, lásd ezt: B. Szűcs, 1985,71. 2. VASARI, 1878,43M38. 3. RUBINSTEIN, 1976,216-228. 4. BALOGH, 1966,

1., 366. és Mc NEAL CAPLOW, 1984,610-611. 5. Mátyás mecénási tevékenységének változásairól, 1460-as évekbeli céljairól: FEUERNÉ, 1974,9-58. 6. BALOGH, 1966,

1., 508., 510-511. Laki Thuz János valószínűleg szintén kegyvesztett lett, s ezért a rivális Velencében telepedett le (BALOGH, 1966,1,475.). 7. FERRARA-QUINTERIO, 1984,266-268. 8. FABRICZY 1904,99-102.; újabban: BELLI, 1992,152-155. -A Maiano-műhelyről: VOIT, 1961. 9. BALOGH, 1923-26,189-209.; VASARI, 1882,112. Idézi: MAROSI, 1993,35. (64. jegyzet). 10. VASARI, 1878, II., 651-652. -A magyar szakirodalomban lásd róla: BALOGH, 1966,

1., 485-487.; FEUERNÉ, 1975a, 41-44. 11. MILANESI, 1886,223-224.; újraközölte: MILANESI, 1901,127-128. 12. A magyar reneszánsz kezdeteinél a belsőépítészeti átalakítások súlyponti voltát hangsúlyozza: HORLER, 1986,59. 13. KRÁSA, 1984,274-275. - A magyar szakirodalomban ugyanerről a kapcsolatról: MIKÓ-SZENTKIRÁLYI, 1987,86. 14. Az urbinói Palazzo Ducale ííwá'o/ójának kisméretű famennyezete (amelyet már méreteinél fogva sem lehet összehasonlítani a firenzei Palazzo Vecchio és a budai palota reprezentatív termeiben lévőkkel) a rokon kialakítású firenzei és cseh példától kissé eltér, így a közép-európai mintaadó a firenzei mennyezet lehetett és nem az urbinói. Urbinóban a legtöbb teret egyébként is fiókos teknőboltozat fedte, nem síkmennyezet. 15. ZLINSZKY-ZLINSZKYNÉ, 1966,109-110. 16. BALOGH, 1966,1., 103-106. 17.FEUERNÉ, 1958; BALOGH, 1966,1., 103-108.-A két stílusáramlat hazai együttélésének jelenségéről: HORLER, 1979,35-48. 18. BALOGH, 1966,1,78. 19. VOIT, 1961,97. 20. Idézi: BALOGH, 1966,

1, 483-484. -A kapuról: POGGI, 1909,157. 21. Benedetto intarziás munkáiról lásd még: VOIT, 1961, 107. - Benedetto visegrádi szobrászati működését vitatja: RÉTI, 1993, 219-224. 22. FEUER-TÓTH, 1990,78. -ABeltramo Costabili által említett „stufa Sua", illetve a Franciscus Omichiusnál szereplő hálószoba is talán a magán appartameníőbm lehetett: BALOGH, 1966,

1., 66. 23. CHELES, 1986; RAGGIO-WILMRING, 1996,5-54. 24. Az urbinói Palazzo Ducale budai hatásáról: FEUERNÉ, 1975a, 50-54. Sőt Feuerné szerint Mátyás - mint mecénás - építészeti igényei egy fokkal közelebb álltak a pápákéhoz, a Sforzákéhoz és Federigo da Montefeltróéhoz, mint a Mediciekéhez. 25. FEUERNÉ, 1975a, 45.; MAGNUSON, 1958,147. 26. FERRARA-QUINTERIO, 1984,252-255. 27. TÖNNESMANN, 1990,66., 68. 28. FEUERNÉ, 1975a, 46-47. 29. FIORE, 1993,169. 30. FEUERNÉ, 1975a. 31. GEREVICH, 1966,172. Az itt talált pénzekkel általa Mátyás idejére keltezett vízvezeték átvágja a nyugati zárófal szerkezeteit, ezért azok korábbiak, minden bizonnyal Zsigmond-koriak. - Lásd még erről újabban: BUZÁS-VÉGH, 1992,104.; BÚZÁS, 1997,93. 213