Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216

32. MAROSI, 1984,11-27., vonatkozó hely: 13-14. -Az aviponi palotáról: GAGNIRE, 1985. 33. A ciszternáról és függőkertről lásd Feuerné alapvető tanulmányát: FEUERNÉ, 1975a. -A függőkert létét később Balogh Jolán is elfogadhatónak tartotta: BALOGH, 1985a, 141. 34. Feuerné Tóth Rózsa és Farbaky Péter rekonstrukcióját lásd: FEUERNÉ, 1986,21. (4., 5. rajz); Farbaky Péter és Szekér György újabb rekonstrukcióját, kétszintes árkádsorral lásd: FARBAKY, 1991,262. (alsó ábra); FARBAKY, 1998,50. (3.5. ábra); FARBAKY, 1999,68. (3.5. ábra). 35. Az összegyűjtött forrásokat közli: BALOGH, 1966,

1., 88-89. A ciszterna és függőkert datálására ezeket az adatokat már felhasználta FEUERNÉ, 1975a, 20-22. 36. Camicia szerzőségét már felvetette: FEUERNÉ, 1975a, 41-44. Feuerné feltételezte Camicia urbinói közreműködését és kapcsolatát Francesco di Giorgio Martinival (FEUERNÉ, 1975a, 43-44.). Erre bizonyíték egyelőre nincs. - Lásd erről a kérdésről: BALOGH, 1985a, 148. 37. A fenti kérdésekről részletesebben: FARBAKY, 1988,147-149. - A trónterem méretét Schweigger alapján 31 * 12,6 méteresre számítja ki: GEREVICH, 1966,117. 38. Az urbinói lépcső fontosságára a figyelmet felhívta: HEYDENREICH, 1967,1-6., vonatkozó hely: 4. - Lásd még: HORLER, 1980, 159. 39. Gerlach szövegét közli: BALOGH, 1966,

1., 66. 40. Omichius szövegét lásd: BALOGH, 1966,

1., 66. 41. ZENTAI, 1973,365-371. A tanulmányban nem szerepel a lángok közé helyezett üst és könyv. 42. BALOGH, 1966,

1., 78. 43. A Sárkányrendről legújabban lásd: LÓVÉI, 1987,148-179. 44. RIPA, 1997,4L, 181., 365., 568-569. (A legutóbbi helyen a korábbi forrásokat is megtalálhatjuk, köztük Hórapollónt és Macrobiust.) 45. GENTHON, 1955,114.; BALOGH, 1966,

1., 127. 46. A kőkeresztes reneszánsz ablakok fejlődéséről: HORLER, 1980,144-152. 47. FEUERNÉ, 1975b, 350. 48. TOMEI, 1942,66. 49. Marco Barbo életéről: Dizionario, 1964,249-252. 50. FROMMEL, 1984,157. 51. BALOGH, 1966,1., 678. 52. Ugyanezt feltételezi: ROLL, 1994,52. 53. MAROSI, 1993,29. 54. FEUERNÉ, 1975a, 349.; FEUERNÉ, 1986,22. - Párkánytöredékek: BALOGH, 1966,

1., 117-118. 55. HEYDENREICH, 1967,4.. Heydenreich a pienzai Piccolomini-palota mintakép voltát hangsúlyozza az urbinói Palazzo Ducale esetében. -Apienzai palota új feldolgozása: TÖNNESMANN, 1990,55-70. 56. A díszudvarról lásd: HORLER, 1980,115-127.; FARBAKY, 1988. 57. FARBAKY, 1988,153-157. 58. FEUERNÉ, 1986,4L; FARBAKY, 1988,154-157. - Horler Miklós ezzel szemben a márga balusztereket II. Ulászló korára datálja: HORLER, 1988,58. 59. MIKÓ, 1992,62-66. 60. FEUERNÉ, 1986,25. (8. ábra); FARBAKY, 1991,262. (felső ábra). 61. A forrás: BALOGH, 1966,

1, 56-57.; fordítása: BALOGH, 1985a, 101. 62. BALOGH, 1985a, 101.; vö.: GEREVICH, 1966,116.; HORLER, 1980,116. 63. FARBAKY, 1988,152. 64. BALOGH, 1966, L, 57.; BALOGH, 1985a, 102. 65. Erről lásd: FARBAKY, 1988,159. 66. Talán a Pallasz-kúthoz tartozhattak a már többször összeállított töredékek. - Legújabban erről lásd: VÉGH A., 1994,339-340. 67. BALOGH, 1985a, 223-229.; FARBAKY, 1988,157., 159.; MAROSI, 1993,26. - Ugyanakkor Paolo Giovio leírása és az elhurcolt budai szobrokat Isztambulban megörökítő Pieter Coeck von Aelst fametszete alapján Héraklész, Diana és Apolló szobrairól ír: VAYER, 1986; magyarul: VAYER, 1988,103-110. 68. BALOGH, 1966,

1., 138-139.; fordítás: BALOGH 1985,223. 69. BiAtosTOCKi, 1976,21.; HORLER, 1980,115-127., 218-230. - Míg disszertációjában Mátyás szerepét tartja döntőnek a díszudvar kialakításában, később építését II. Ulászló korában is lehetségesnek tartja: HORLER, 1986,58-59. Jelen tanulmányhoz készült lektori véleményében Horler Miklós azt az új hipotézist veti fel, hogy „az árkádsor I. emelete Mátyás-kori és vörös márvány, a II. márga és Ulászló-kori". - A díszudvar művészettörténeti helye: FARBAKY, 1988,159-160. 70. Leírását lásd: BALOGH, 1966,

1., 66. (az idézet Rostás Péter fordítása). 71. Erről lásd: MIKÓ, 1994,402-406., különösen: 405^106. 72. A forrást (a többihez hasonlóan) közli: BALOGH, 1966,

1., 64.; BALOGH, 1985a, 104. 73. BALOGH, 1985a, 104-106. 214