Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216

„...alle Thüren-geschwell und Pfosten fast in allen Gemachen, dessgleichen die Fenster und Ladengestell durchaus, seyn von schönen rothen Marmor gehauen, die Läden und Fenster seyn schier alle zugemauret, und an einem jedem nur so viel Licht übrig gelassen, dass einer den Kopff hinaus kan stossen..." (.. .az ajtók szemöldökkövei és a keretei majdnem mindenütt, az ablakkeretek pedig mindenütt vörös márványból voltak kifaragva. A nyílások mind be voltak falazva, csak annyi fényt engedtek be, amin egy emberfej keresztülfér).

98 Nagy a valószínűsége, hogy Mátyás Befejezetlen palotájának építését II. Ulászló folytatta. Erre utal az a tény, hogy a címerével és monogramjával díszített vörös márvány balusztrád-törpepillérek a palota egykori helyének közelében kerültek elő.

99 A

II. Ulászló építkezéseire való utalásokat több helyen is meg lehet találni a forrásokban. Az Anne de Foix francia hercegnővel létrejött házasságkötésének időpontját, 1502-t viseli feliratában az a kapu, amelyet - kissé eltérő szövegekkel - Franciscus Omichius, Stefan Gerlach és Salomon Schweigger is megörökített: „Wladislavi Regis hoc [est] magnificum [munificum] opus" (Gerlach).

100 Ekkor tehát Ulászló biztosan építkezett Budán, amelynek egyik helyszíne a díszudvar nyugati épületszárnya lehetett. A keleti szárnyban, a Corvina-könyvtár egyik helyiségének boltozatán tudunk olyan új falképről, amely Ulászló megrendelésére jött létre: „Magnanimus princeps diademate uíoque gaudet Vladislaus, tollit adastra Caput".

m (A nagylelkű uralkodó mindkét koronának örvend, / Ulászló a csillagokig emeli fejét.) Az Ulászló trónra lépésének csillagállását ábrázoló falfestmény feliratában lehetetlen nem észrevenni már csak a magnanimus szó miatt is - Ulászló szándékát Mátyás meghaladására. II. Ulászlónak a budai palotán végzett átalakításai közül minden bizonnyal a kápolna késő gótikus átépítése volt a legjelentősebb. Mátyás idején is folytak már itt munkák, aki víziorgonával, márvány-ezüst szenteltvíztartóval szerelte fel a kápolnát, s ekkor készült a Corpus Christi-oltárfulke is.

102 Amikor II. Bajazid szultán 1489-ben elküldte Mátyásnak Alamizsnás Szent János, a 616-ban meghalt alexandriai püspök holttestét, a magyar király azt a palota kápolnájában helyezte el. Ekkortól az addig Szűz Mária titulusú kápolnát Alamizsnás Szent János-kápolnának nevezték. A szentet a török elleni legfőbb védőszentnek tartották, Mátyás oltárt is készíttetett tiszteletére, amelyet valószínűleg csak a király halála után fejeztek be.

103 A kápolnától délre fekvő nagy kőrétegben késő gótikus hálóboltozat nagyszámú bordatöredékét találták meg.

104 Csoportosításukkal, típusokba rendezésével Várnai Dezső foglalkozott, aki a XVI. század elejére datálta őket.

105 A boltozat elméleti rekonstrukcióját Szekér György készítette el, aki a boltozat töredékeinek cseh stíluskapcsolatait figyelte meg. Feltehetően a kápolnához tartoztak a Zolnay László által az előudvarban feltárt, másodlagos elhelyezésű, úgynevezett csonkolt faágas motívumú töredékek, amelyek a prágai Szent Vitus-székesegyház királyi oratóriumának egyes részleteivel mutatnak párhuzamot. Ennek mestere Hanus Spiess volt, akinek hatását Budán, Budaszentlőrincen és Visegrádon is megfigyelhetjük.

106 Ulászló idején ünnepélyes alkalmakkor kárpitok kerültek a kápolna falaira, s Bodó Ferenc 1517-es végrendeletében antependium (oltárelőlap) készítését hagyta meg az Alamizsnás Szent János-ereklye oltárára.

107 Talán korábbra, az 1490-es évek elejére datálható a Zsigmond-udvar keleti oldalán állt - Lux Kálmán és Gerevich László által tévesen „konyhaépületének

108 nevezett - szárny átépítése. A sajátos, csonka gúla formájú összetett tetőzet egykorú csehországi analógiáira Marosi Ernő hívta fel a figyelmet: amely miatt talán az Ulászló által Budára hívott építőmester, Benedikt Ried műve lehet.

109 Mátyás ettől északra állt Befejezetlen palotájának teraszát díszíthették azok az Ulászló W monogramját, illetve a Jagellók címerállatát magukon viselő vörös márvány balusztrád-törpepillérek, amelyek méretei különböznek a díszudvari márga törpepillérekétől.

110 A budai palota nyugati, lejtős hegyoldalára lokalizálhatjuk a Mátyás építtette Villa Marmoreát, a Márványvillát. A Bonfini szerint a Plinius leírása nyomán készült együttes az itáliai módra szabályosan kialakított kertből és épületből állt. A növényzetet geometrikus formára nyírt fák és bokrok alkották. A villában ebédlő és hálószoba volt, egyik oldalán könnyed loggia futott végig.

111 212