Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216
bronz kandeláberek díszítettek. A lépcső egy kapuhoz vezetett, melynek bronz ajtószárnyain Herkules tetteit ábrázolták. 79 Herkules alakja a firenzei reneszánsz ikonográfiájában különösen népszerű volt, mint exempla virtuti, az erények összességének hordozója. 80 Politikai jelentése a városállam szabadságát szimbolizálta, s a XV. század második felében Lorenzo il Magnifico alakjával is összekapcsolódott. 1495-ben, három évvel Lorenzo halála után három, Herkules tetteit ábrázoló nagyméretű vászonképet vittek át a Medici-palotából a Palazzo Vecchióba. Ezek valószínűleg 1470 körül készültek Lorenzo számára, Antonio Pollaiuolo festette őket. Cristoforo Landino De vera nobilitate-dmlógasa a Piero de' Medici halála (1469) után a család vezetését átvevő Lorenzónak szólt, amelyben Héraklészt állította Firenze jövendő vezetője elé követendő példaként. 81 Héraklész tetteiről szólt Coluccio Salutati firenzei kancellár 1406 körüli De laborious Herculis-éúékezése, amely a klasszikus monda allegorikus jelentéseit taglalta. 82 Héraklész budai és visegrádi megjelenése Mátyás Janus Pannonius és Marsilio Ficino által is megfogalmazott politikai ideológiájának egyik sarokpontját képezte, amelynek egyik fő célja a török elleni harc volt. 83 Mátyást 1484-ben Ficino hasonlította először Héraklészhez, 84 aki a Hérodotosz és Diodórosz által megénekelt mítosz szerint a szittyák őse volt. 85 Az előudvaron álló szobor felirata valószínűleg a török (szörny) elleni harcot foglalta szavakba: „Diuinus Hercules monstrorum dormitor". 86 A Befejezetlen palota kapujáról Bonfini így írt: „...januas [...] quas aenei postes et affabre facti Herculeisque laboribus admirabiles..." 87 Filaretének a budai Corvina-könyvtárban is őrzött, Francesco Bandini által Itáliából Magyarországra hozott építészeti traktatusa különösen ajánlja a téma használatát. 88 Herkules tizenkét tette igen jól elrendezhető volt egy-egy kapun, a 2 x 3 mezős beosztású kapuszárnyakon. (Ha Bonfini szavának hitelt adunk, miszerint a szárnyak hátlapja is meg volt munkálva, akkor szárnyanként csak három-három jelenet adódik.) Lorenzo Ghiberti és Filarete (Antonio Averulino) quattrocento bronzkapui után a budai kapu elképzelése - amely talán meg sem valósult - ikonográfiája miatt leginkább a témát ébren tartó Pollaiuolo-körhöz kapcsolható. 89 (Pollaiuolót eddig a trónkárpitok kapcsolták feltételesen Mátyáshoz. 90 ) Fabriczy Kornélnak és Feuerné Tóth Rózsának az a feltételezése, hogy Mátyás vezető szobrásza, Giovanni Dalmata bronzszobrászattal is foglalkozott, az életmű egészének ismerete alapján nem valószínű. 91 Ezért a fenti bronzszobrokat és a kaput sem tulajdoníthatjuk neki. A Befejezetlen palota kapuarchitrávjának Feuerné Tóth Rózsa a puttófejekkel díszített, perspektivikus kazettás beosztású vörös márvány töredéket tartotta, 92 felette a homlokzaton Bonfini epigrammájával: „Atria cum statuis ductis ex aereforesque Corvini referunt principis ingenium. Mathiam partos tot post ex hoste triumphos Virtus, es, marmor, scripta perire vêtant. " 93 (Bronz szobrokkal és ajtókkal ékes paloták / idézik Corvin fejedelem tehetségét. / Mátyást az ellenségen aratott diadal, / a virtus, a bronz, a márvány és a történetírás nem hagyják elenyészni. 94 ) Az épület legjelentősebb terének a nagyterem tűnik, amelynek mennyezetére - Bonfini szerint - a bolygók és égi pályájuk ábrázolása került volna. Bizonytalan, hogy végül is mennyi készült el a palotából. A Schedel-féle Világrónika említett látképe arról tanúskodik, hogy megépült egy alapvetően újítást jelentő szimmetrikus architektúra. Itt a homlokzat rendszere olyan alaprajzi elrendezésre enged következtetni, ahol - az analógiák szerint - a középső nagytermet két, emeletre vezető egykarú lépcső és az épület végein kisebb helyiségek fogtak volna közre, hasonlóan például a Poggio a Caianó-i Villa Medici elrendezéséhez. 95 Nagyon valószínű, hogy az Urbinóban is jelentkező, s minden bizonnyal innen átvett kettős, pilaszteres keretezésű, töredékei alapján rekonstruált ablakok éppen épületünk homlokzatát díszíthették. Ezeket vette mintául Benedikt Ried Prágában, a Hradzsin Ulászló-termének ablakainál. 96 Schweigger 1577-ből származó leírása - amennyiben valóban a palota nagytermére vonatkozik 97 - a befejezetlenséget dokumentálja: 211
