Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216
Giovanni Dalmata 1474-80 közötti római működése idején a Palazzo Venezia homlokzatai már készen állhattak, ami azonban nem zárja ki az ablakforma általa történt budai megismertetését. A kőkeresztes ablakforma kiválasztásában esetleg a római pápai-bíborosi paloták építészeti repertoárjának tudatos átvétele játszhatott szerepet. Az ablakokon kívül az architektúra Itáliából átvett elemei közé tartozhattak még a homlokzati vízszintes övpárkányok is. 54 Urbinóban az árkádos udvar a korábbi, különböző időben épült palotarészeket kapcsolta össze. 55 Budán az épületrészek még inkább heterogén voltát volt hivatva elfedni az új udvari árkádos architektúra: a díszudvari korábbi, Zsigmond-kori árkádos szerkezet átalakítása, illetve bővítése. A korábbi, gótikus földszinti árkádokra - álláspontom szerint - kétszintes reneszánsz szerkezet került Mátyás idején, amelynek az I. emeleti része archivoltos, félköríves, a II. emeleti pedig egyenes gerendázatú (architrávos) lezárású lehetett. 56 A reneszánsz loggia egykori léte biztosra vehető, hiszen nemcsak minden utazó palotáról írt beszámolójában szerepel, de az igen nagy mennyiségben előkerült balusztrád-törpepillérek és -orsók is ezt bizonyítják. Az építészek a reneszánsz balusztrád korábbi, szórványos itáliai alkalmazása után Budán jutottak el arra a fokra, hogy sokkal nagyobb mennyiségben alkalmazták, 57 ennek alighanem az volt a mindeddig figyelemre nem méltatott oka, hogy 1479-től firenzei intarziaműves asztalosok működtek Budán. A kör keresztmetszetű, esztergálással előállítható baluszterorsó a müasztalosságban jelent meg 1450-60 körül, alapvetően fa jellegű elem, s csak később vették át a kőfaragók. Budán tehát nyilván a legnaiuolók vezető szerepe magyarázza az elem népszerűségét. A budai balusztrád-törpepillérek közül a Mátyás-koriaknak a biztosan Jagelló-kori, Ulászló-címerrel vagy -monogrammal díszített faragványcsoporttól való méret- és ikonográfiái eltérését már többször megállapították. 58 A budai márga anyagúak Mátyás-kori datálását újabban Mikó Árpád egy cáfolhatalan érvvel támogatta meg: a hasonló anyagú és kialakítású váci balusztrádpillérek egyikén egy eddig észre nem vett Mátyás-embléma, egy „hordó" alapján. 59 Mivel a teljes hasonlóság miatt a váciak nyilvánvalóan a budai törpepillérekkel azonos műhelyben készültek, ezért a Mátyás-embléma az egész faragványcsoportot datálja. Véletlen egybeesés vagy a rekonstrukció helyes nyomon történt elindulását jelzi, hogy a nyugati palotaszárny előtt a reneszánsz loggiarész éppen tizenkét ívnyílású a rekonstrukciós rajzokon, amely ívméretet a balusztrád-törpepillérek két oldalának azonos számú orsósora határozta meg. 60 Ez a tizenkettő éppen megegyezik a Bonfini által leírt kazettás famennyezeten lévő zodiákus elemeinek számával, ha egy-egy csillagjegy az oszlopközök által meghatározott mennyezetszakaszokat díszítette. A díszudvari árkádsor vörös márvány anyagáról több utazó is megemlékezett, Stephan Gerlach szerint „...innen aber ist ein Gang von schönem, rothem Marmel, mit hohen Säulen", Johann Ferdinand Auer szövegében pedig „...das inner Schloss [...] mit Gangein [...] so gantz von rotten Marmorstein sambt seinen shönen Schwibögen, und ausgehauenen Figuren also meisterlih in einander gefüeget, das man meint, der gantze Gang seye aus einem Stuk gehauen, sih dar präsentiret..." (...a belső vár [...] folyosókkal [...] mindenestül vörös márványból van a szép árkádívekkel együtt, és faragott alakokkal oly mesterien egymásba illesztve, hogy úgy tetszik, mintha egy darabból lenne kifaragva). 61 Balogh Jolán a források alapján megállapította: az árkádsor vörös márványból készült, ám a kutatók másik része ellentmondást látott a leírásokban szereplő vörös szín és a balusztrádtöredékek budai márga anyaga között. 62 Az ellentétet 1988-as tanulmányomban úgy kíséreltem meg feloldani, hogy feltételeztem: míg az árkád oszlopait, archivoltjait és architrávjait vörös márványból faragták ki, a balusztrád viszont - a töredékek alapján - budai márgából készült. A kétféle anyag használata nem volt ismeretlen a korban, ezt láthatjuk a visegrádi nyaralópalota északi szárnyának díszudvari árkádjainál és a pesti Belvárosi plébániatemplom tabernákulumainál is. 63 Ráadásul Paulus Tafferner szerint nemcsak az ambitus elegantissimus, hanem még a díszudvar burkolata is (vörös) márványból készült. 64 A vörös márvány porfírra való utalásai miatt az antik uralkodókra emlékeztetett. 65 A vörös márvány hatását egészítette ki az igen drága bronz, amelyből a díszudvar több szobrászati alkotása is készült. így a középen állt Pallasz-kút 66 medencéi az öntött állatfigurákkal: pacsirtákkal, kígyókkal, rákokkal, állatfejekkel és Paliasz Athéné alakjával. Bizonyára bronzból öntötték Hunyadi János, László és 209
