Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216
Mátyás szobrát is. 67 Az anyagok és formák pompája, az architektúra és a szobrok nemes méltósága a díszudvart Mátyás idejének legfontosabb építészeti alkotásává tette. Angelo Poliziano Mátyásnak írt levelében a kortársak elismerő véleményét foglalta össze a budai rezidenciáról: „Regiam construis idem longe magnificentissimam, forumque tuum simulachris omne genus vei aeneis vei marmoreis exornas" (Királyi palotát építettél, messze a legnagyszerűbbet, udvarodat a szobrok minden nemével vagy bronzokkal vagy márványokkal ékesíted). 68 A Budán létrejött új építészeti koncepció, a loggiákkal körülvett hatalmas udvar még az urbinói előzményeket (a Cortile d'Onorét és a Cortile del Pasquinót) is meghaladta, s méltán válhatott a hasonló udvarok közép-európai mintaképévé. 69 Mátyás tanácstermét Wratislaw báró a könyvtártermet követően írja le, így az nem a nyugati, hanem a keleti, dunai szárnyban lehetett: „An die Bibliothek stiess das königliche Zimmer, wo die Regenten von Ungarn zu wohnen pflegten; es ist sehr schön ausgemalt, und theils mit Tapeten behängt; an dem Orte nämlich wo eine Art vom Throne mit prächtigen Teppichen bedeckt zu sehen ist, allwo der Pascha, wenn er in das Schloss kommt, zu sitzen pflegt, und den Rathsversammlungen vorstehet" (A könyvtárhoz csatlakozott a királyi szoba, ahol Magyarország uralkodói lakóhelyüket tartották; ez szépen kifestett és részben kárpitokkal díszített; ehelyütt, tudniillik ahol az egyfajta pompás szőnyeggel borított trón látható, melyen a pasa, mikor a palotába jött, ülni szokott és a tanácsüléseket vezette). 70 Az itt álló trón ellenére a tanácsterem nem lehetett azonos a nagyobb befogadóképességű, a nyugati szárny ismertetésekor már említett trónteremmel. A tanácsterem enteriőrjének sokkal intimebb, „melegebb" hatása lehetett: a festett oldalfalakon kárpitok is függtek, a trón pódiumát pedig (talán csak a török időkben) szép szőnyegek borították. A legrészletesebb leírások a könyvtártermek belsejéről maradtak fenn. Mivel a könyvtárról részletesen beszámoló Naldo Naldi (nem személyes tapasztalaton alapuló) költeménye 1484-86 körűire datálható, ez az időpont a könyvtártermek kialakításának terminus ante quemje. A Corvina-könyvtár felállításának legutóbb felmerült késői, az 1480-as évekre valószínűsíthető datálása arra mutat, hogy az enteriőröket nem az 1470-es évek második felére, hanem az 1480-as évtized elejére, esetleg közepére indokolt keltezni. 71 A leírások két teremről számolnak be, mindkettő boltozott volt, amely gótikus szerkezetre utalhat, de elképzelhető, hogy gyámkőfejezetes (peducciós), reneszánsz teknőboltozat fedte a termeket. Az első helyiségben három fal mentén művészien kifaragott polcok álltak könyvekkel, a nagyobb méretűek az alsó szekrényekben voltak szétosztva (Oláh Miklós szerint: „...per capsulas et loculamenta, ordine quosque suo distinctos"). 72 Mindkét terem boltozatát asztrológiai ábrázolások borították, az egyikben a csillagos eget Mátyás születési horoszkópja ékesítette, a másikban eredetileg Mátyás cseh királlyá választása időpontjának csillagállását (1469) örökítették meg, amely az egykori riválist, II. Ulászlót nyilván zavarta, mert a falképet magyarországi trónra lépésének csillagképére cseréltette ki vagy festtette mellé a sajátját. 73 A díszudvaron kívül Mátyás a szomszédos Zsigmond-udvarban is építkezett. Ide, a keleti, dunai oldalra lehet lokalizálni az úgynevezett Befejezetlen palotát. Balogh Jolán a szomszédos, az 1960-as években még Frisspalotának nevezett Zsigmond-féle épületre vonatkoztatta a forrásadatokat. Gerevich László már különbséget tesz a Frisspalota és a keleti reneszánsz szárny között. 74 Véleményem szerint is Mátyás az udvar keleti oldalán építkezett, ahol azonban szintén Zsigmond által emelt épület állt, ennek visszabontásával, alépítményének beépítésével kezdődtek a Befejezetlen palota munkálatai. A Zsigmond-udvar keleti épületének a Hartmann Schedel-féle Világkrónika Buda-látképén mutatkozó alépítménye és a cisterna regia nyugati zárófala vakárkádos faltagolásának rokonságára már Feuerné Tóth Rózsa felfigyelt, ám ő mindkettőt Mátyás-korinak vélte. 75 Mivel a ciszterna zárófalát a régészet Mátyás előttre datálja, elképzelhető, hogy a keleti oldali alépítmény is akkori, de ezen a területen a török kori lőporrobbanás a megfigyelhető falakat eltüntette. 76 S bár ilyen árkádos faltagolásokat építettek a kora reneszánszban is, a régészeti megfigyelések ennek Zsigmond-korra datálását támasztják alá. 77 Gerevich László és Feuerné Tóth Rózsa nemcsak Antonio Bonfini és Joachimus Vadianus, de Salomon Schweigger és Ursinus Velius néhány passzusát is a Befejezetlen palota épületére vonatkoztatja, Veliusnak a kapu kapcsán leírt - lapithák harcát ábrázoló - dombormű miatt. 78 A forrásokban a Zsigmond-udvar felőli főhomlokzaton egy vörös márványból készült kettős lépcsőt említenek meg, amelyet talán a fennmaradt 210
