Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216

Mátyás Lorenzo révén kiváló szobrászokat, építészeket, asztalosokat és kézműveseket fogadott szolgálatába.

9 Mátyás Vasari által megörökített firenzei építésze, az intarziátorból építésszé lett Chimenti Camicia (1430 körül—1505 után)

10

1479 júliusában megbízottja révén Firenzében öt legnaiuolót (intarziaműves asztalos) szerződtetett Magyarországra. A magyar reneszánsz indulása szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű megállapodást a múlt század végén Milanesi publikálta." Az okmány szerint Camicia megbízottjával 1479. július 15-én „Bartolomeus del Citto, Albizus Laurentii, Vectorius Petri Simonis, Dominicus Dominici", valamint a nagyobb fizetsége alapján a csoport vezetőjének tekinthető Johannes Antonius Dominici" egy évre Budára (vagy az okmány szerint más magyarországi helyre) szerződött. A mesterek szerződését később valószínűleg meghosszabbították, s több évig maradtak Budán. A lignariusok vagyis legnaiuolók budai működése alapján hasonló munkákra gondolhatunk,

12 mint amilyenek a firenzei Palazzo della Signoriában folytak. Magyarországon készült alkotásaik a faanyag pusztulása miatt ma már csak az egykorú leírásokból és hatásukból következtethetőek ki. A cseh művészettörténeti irodalom már rámutatott a Kutná Hora-i vár egyik termében található, 1493-ban készített festett famennyezet budai eredetére: az építtető, Jan Smiska Budán láthatott hasonlókat, s itt ezek egyszerűsített változatát valósította meg.

13 A konzolokkal alátámasztott, oldalfalakat lezáró háromrészes párkány ugyancsak festett. A reneszánsz tagozatok: a tojássorok, fogazások, növényi ornamentika igen kanonikusak, s jelzik a budai mintakép kvalitását. A mennyezet négy- és nyolcszögű alapelemei a firenzei Palazzo Vecchio Sala deH'Udienzá)kdi emlékeztetnek, s azt mutatják, hogy a hiányzó láncszemnél, a budai mennyezeteknél a firenzei mintakép közvetlen hatása jelentkezhetett.

14 Ugyancsak a faintarziaműves mesterek készíthették az intarziával „berakott" ajtószárnyakat. A Bonfininél említett postes insuper emblémáié conspicui kifejezés a filológiai elemzés szerint „berakott" (intarziával díszített) ajtószárnyat jelenthetett.

15 A Mátyás-kori palotaépítés Budán a késő gótika jegyében kezdődött el, erre utal sok gótikus töredék, például a Mátyás címereivel díszített kapuoromzat, a nagyudvari ajtókeret vagy a külső támpillérnél előkerült hármas ablak. Jellegzetes motívumuk a kereszteződő pálcatag.

16 Az 1470-es évek végétől a főszerepet a reneszánsz vette át, de a késő gótikus királyi műhely tevékenysége sem maradt abba, ezt tanúsítják a kettős stílushatást mutató építészeti töredékek.

17 A reneszánsz műhely munkája az új stílusú enteriőrök kialakításával először valószínűleg a díszudvar keleti, illetve déli szárnyában kezdődött meg, és talán nem is érinthetett sok termet. A kazettás famennyezetek mellett új reneszánsz ajtó- és ablakkeretek, kandallók, majolikapadlók készültek. Az 1470-80-as évek fordulóján kivitelezett termek összbenyomása, az aranyozott, gazdagon díszített színes famennyezetek-párkányok és a kőomamentumok kontrasztja, az új luxus stílus megjelenése - mint ismeretes - beváltotta Mátyás reményeit, s lenyűgözte a látogatókat. A díszes kazettás mennyezetekről sokan beszámoltak: Naldo Naldi, Antonio Bonfini, Stephanus Taurinus, Paulus Jovius, Stephan Gerlach is leírta őket, ki személyes tapasztalat alapján, ki csak hallomásból.

18 A lignariusokmk - úgy tűnik - egészen Mátyás haláláig (1490) akadt feladatuk a budai palotaépítkezésen: nekik tulajdoníthatjuk a díszudvari felső, II. emeleti loggia kazettás, csillagjegyekkel díszített síkmennyezetét, a trónterem díszes lefedését, de feltehetően - Bonfini alapján - a ,3efejezetlen palota" nagytermének is ilyen famennyezetet szántak. Mivel Benedetto Dei szerint 1474-ben például 84 műasztalos-faintarziátor bottega működött Firenzében,

19 így a budai intarziátorok műhelyhez kötése egyelőre nem sok sikerrel kecsegtet, ám a Palazzo Vecchio két díszes, II. emeleti termét díszítő Maiano-műhelynek minden bizonnyal köze lehetett a magyarországi munkákhoz. Ezt bizonyíthatja nemcsak a Firenze-Buda-Kutná Hóra összefüggés, de talán a műhely társtulajdonosának, Benedetto da Maianónak a látogatása is Budán. Az utazásra az egyetlen forrás Vasari közlése, aki szerint Benedetto Firenzébe hazatérve alkotta csak meg a Sala dell'Udienza kapukeretét (1475-81).

20 A magyarországi utat ez elé kellene datálnunk, ami túl korainak tűnik. Inkább a 80-as évek elején járhatott Budán, inkább a műasztalos munkák miatt, semmint szobrokat faragni.

21 A Mátyásnak szánt, az adriai-tengeri hajóúton tönkrement intarziás díszládika a legnaiuolók másik 206