Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216

profilját jelzi, amelybe intarziával berakott ajtószárnyak éppúgy beletartoztak, mint esetleg egész falfelületek, összetett szekrények intarziás lapjainak kialakítása. Ha hitelt adunk Bonfininek, s a leírásában szereplő diéta valóban magánlakosztályt jelent,

22 akkor ebben dolgozószoba, studiolo is lehetett, hasonlóan az urbinói, gubbiói Palazzo Ducale szobáihoz,

23 s budai párdarabjuk oldalfalait, szekrényeit is az itt működő műasztalosok készíthették. * Már említettük a firenzei Palazzo Vecchio lehetséges mintakép szerepét Mátyás építkezéseinek kezdeti szakaszában, az 1470-es évek végétől az 1480-as évtized elejéig. A második periódusban, amikor a belsőépítészetről a palota homlokzatainak, udvari architektúráinak kialakítására tevődött át a hangsúly, a mintakép - a jelek szerint - az urbinói Palazzo Ducale lett. Mátyásnak Federigo da Montefeltróval fennállt szövetségesi és baráti viszonya, a Nápolyba tartó, Urbinót is útba ejtő sűrű magyar követjárások érthetővé teszik Federigo (az állami reprezentációt is szolgáló) rezidenciájának és Mátyás budai palotájának kapcsolatát.

24 A reneszánsz függőkertek mintaképe az avignoni pápai palota giardino segretójd. volt. A műfaj lényege a kert „beemelése" az épületbe, azaz mesterséges természet létrehozása. Ezt szerette volna felidézni Rómában, a vatikáni pápai palotában V. Miklós pápa és építésze, Leon Battista Alberti (1404-1472).

25 De az elgondolás nem itt valósult meg, a reneszánsz függőkertek első megépült példája Itáliában a fiesolei Villa Medici teraszos kertje volt, amelyet Michelozzo 1451 körül kezdett el kialakítani.

26 A pienzai Palazzo Piccolomini II. Pius által antik mintára hortus pensilisnék nevezett, Bernardo Rossellino által tervezett függőkertjéből 1462-ben már csak a növények hiányoztak.

27 Rómában csak néhány évvel később, 1466-69 között, (Barbo) II. Pál magánpalota-együttesében, a Palazzo Venezia melletti Palazzetto Veneziában épült meg az első, mesterséges alépítményen nyugvó kert.

28 Az urbinói függőkert és alépítményének kialakítása Francesco di Giorgio műve, s 1474 utánra datálható.

29 Ezek - köztük leginkább az urbinói - lehettek mintaképei a budai palotakertnek, amely csak alig későbbi ezeknél. A budai palotánál Feuerné Tóth Rózsa nevéhez fűződik a hatalmas dongaboltozatos pince, a cisterna regia és a felette kialakított reneszánsz függőkért egykori létezésének felismerése.

30 Az általa reneszánsz konstrukcióként számon tartott nyugati zárófal és a valamivel későbbi szegmensíves pillérsor azonban a régészeti adatok szerint valószínűleg Zsigmond-koriak.

31 A szegmensíves áthidalású pillérek elődeit ugyancsak az avignoni pápai palotán találhatjuk meg. Mint ismeretes, Zsigmond király 1415-ben Avignonban két helyi mesterrel - Bertrand festővel és Jean Laurent kőfaragóval - lerajzoltatta magának a pápai rezidenciát.

32 A mintakép követésének szándéka ritkán dokumentált ilyen egyértelműen. Feltételezhető, hogy a valószínűleg látképszerű nézet révén az avignoni palota hatott a Zsigmond-kori budai palotaépítkezésre, nemcsak az északi udvari Zsigmond-palota, hanem a nyugati belső udvar zárófala vakárkádjainak tekintetében is. A Zsigmond-kori fallal lezárt nyugati kis udvar területét Mátyás idején mélyítették ki, s a hatalmas dongaboltozattal lefedve kialakították a pincét: a cisterna regiát, déli végén a Jégveremmel, amely az északi szakasz kivételével elfoglalta a nyugati és déli palotaszárny közötti nyugati belső udvar teljes belső területét, s felette reneszánsz függőkertet hoztak létre.

33 A Joseph de Haüy-féle alaprajz nemcsak az öt külső pillért, de a függőkert közepén állt kutat is bejelöli. A függőkert pillérekre támaszkodó nyugati zárófalánál a látképek alapján a szegmensíves árkádokra fedett folyosó támaszkodott.

34 A fedett folyosó a nyugati és déli palotaszárny között teremtett összeköttetést, hasonlóan Urbinóhoz, amely a dúca és duchessa lakosztályát kapcsolta össze. A budai függőkert intim, magánhasználatú kert lehetett, szemben a szomszédos, nyilvános díszudvarral. A két, eltérő használatú szabad térség egymásmellettisége az urbinói Palazzo Ducale esetében is megfigyelhető. A ciszterna vízvezetékének ólomanyagára vonatkozó adatok 1482 áprilisából és 1484 áprilisából maradtak fenn: Nagylucsei Orbán kincstartó pro cisterna regia kéri az ólmot Kassa városától.

35 A ciszterna a palota díszudvar körüli részeiről gyűjthette össze az esővizet. Műszaki-mérnöki megoldása Chimenti Camiciához fűződhet, akinek ilyen irányú tevékenységéről Vasari is beszámolt.

36 A függőkertet északi oldalán a díszudvar nyugati szárnyának déli fala határolta. A szakirodalom állás207