Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

73. SCHWARCZ, 1994b, 21., 60. és 9. tétel. 74. Lásd: ProtBud, 1748. 75. A nagyszombati klansszák jegyzőkönyvét 1745-ben Berényi Klára főnöknő állíttatta össze. Fejezetekre osztotta a fóliánskötetet, a hat fejezet minden lényeges információt közölt: a zárda rövid története, a főnöknő választása, belépés a rendbe, fogadalomtétel, halálozási adatok, hozományok jegyzéke, kincsjegyzék; lásd: ProtTyrn, 1745. 76. ProtBud, 1748. 77. Az 1714-1748 között elhunyt nővérek adatait nem tartalmazza. 78. HORN, 1992,32., valamint MOL, P 71., Csáky család levéltára, 123. fasc, Missilisek, Csáky Isvánné Melith Klárához írott levelek. 79. MOL, P 398., Károlyi Levéltár, Missilisek, Peck Antónia priorissza levele gróf Károlyi Sándorhoz. 80. SCHWARCZ, 1994a, 25., 76., 80. tétel. 81. Vermählung, 1737, címlap. 82. MOL, E 151., Acta Mon. Pest, 19. dob, 147. fasc, [74.] fol. 83. De jegyzőkönyvet nem találtam, csak három dokumentumot, így köztük Hedvig Terézia vizsgalapját: MOL, E 152, Acta Jes. Coll. Bud. Irreg, 10. fasc. 16. 84. A Tridenti Zsinat többek között a szerzetesrendek működését szabályozta. A szerzetesnőket a püspökök joghatósága alá rendelte. VANYÓ, 1933,73-74. 85. Rendtartás, 24/v-25/r. 86. Regula, 1635, a 17. tanúságában leírt ablak a templom és a rendház között. 87. Karosszék. 88. Novícia-mesternő. 89. Rendtartás, 23/r.-24/v. 90. Regula, 1635, a 3. tanúság: 9-10. 91. Rendtartás, 37. 92. A nagyszombati protocollum névtárában külön fejezetben felsorolja a főnöknőket, a választás napját, s hogy meddig töltötték be ezt a tisztséget. Az ott található feljegyzések pontos információkat adnak a nagyszombati klarissza főnöknőkről. ProtTyrn, 1745. 93. A forrásértékű iratot a budai jezsuiták levéltárában találtam: MOL, E 152, Acta Jes. Coll. Bud. Irreg, 10. fasc, 16. 94. MOL, E 152, Acta Jes. Irreg. Coll. Bud, 10. fasc, 16, 17, 27, 29. 95. Átvitele, ünnepélyes elhelyezése a templomban. 96. TÜSKÉS-KNAPP, 1994,13, 41. Az öltöztetésért a klansszák 160 forintot kaptak. A két ereklyét ma az esztergomi bazilika kincstárában őrzik, fotója megjelent: SZILÁRDFY-TÜSKÉS-KNAPP, 1987,19. kép. 97. NÉMETHY, 1876,205. 98. SCHOEN, 1943,7.; BEKÉ, 1990,306-307. 99. HAMANN, 1990,70. 100. KARÁCSONYI, 1924, II, 519. - KOSA, 1768, kéziratban maradt, a ferences rend történetéről szóló munka forrása Herzog Placcidusnak az osztrák ferences rendtartományról írott műve volt (nem nevezte meg a forrást). 101. HERZOG, 1749,725-726. és 741-742.: Penglin, illetve Englin ugyanazt a személyt jelenti. Valószínűleg Herzog nyomán Kosa Jenő is két névalakot használt (KOSA, 1768, [13/o-15/v.]. Englin Mária Magdolna ausztriai nemes családból származott. A bécsi Angyalok Királynéja klarissza zárda fogadalmasa volt, születésének évét, illetve fogadalomtételének időpontját nem tudjuk. Segítőkészségén kívül magával hozhatott - ezt bátran feltételezhetjük - egy német nyelvű megreformált regulát a hozzá csatolt konstitúciókkal. Vállalkozása - ezt a pozsonyi klarissza közösség további élete bizonyítja - sikeres volt, megtanította a szigorúbb szabályok megtartására a klarisszákat. Sikeresen dolgozott a templom helyreállításán, továbbá eredményeket ért el a birtokok visszaszerzésében is. 102. A pozsonyi klarissza templom harangja megőrizte nevét: „Magdaléna Englina Abbatissa Hat mich Giesen lassen. 1618": SYLLABA, 1944,33. 103. HAMANN, 1990,70. Eleonóra mantovai hecegnő (1598-1655) II. Ferdinánd harmadik felesége volt.l 622-től. 104. A Pozsonyból menekült német ajkú klarisszákat a császárné letelepítette az általa 1623-ban alapított Szent Miklós(Monasterium Clarissarum ad S. Nicolaum Epis. In Űrbe Viennensi) zárdában. Az új zárda apácái Englin Máriát főnöknővé választották, 1623-1643 között ő volt az első abbatissa. Bécsben halt meg, 1643-ban (HERZOG, 1749,741-742.). 105. Eleonóra Magdolna (1655-1720) I. Lipót császár felesége volt (HAMANN, 1990,72.). 106. KIRÁLY, 1979,166. 107. HANSKARL, 1939,41. 108. Regula, 1635. 109. Regula, 1635, (79.) lev. 110. Három példát érdemes említeni. Először: VI. Kelemen pápa 1351. július 10-én kelt bulláját, amelyet az óbudai kolostort alapító ároly Róbert felesége, Lokietek (Piast) Erzsébet királyné kérésére adott ki. A királyné kíséretével együtt engedélyt kapott a belépésre, de nem étkezhetett és nem alhatott a kolostoron belül. Karácsonyi szerint: „A kolostor falain belül is láthattak vendé156