Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

geket, akik megtekinthették a belső helyiségeket is (KARÁCSONYI, 1924, II., 486.). Másodszor: VI. Ince pápa 1353. augusztus 31-i bullájában felhatalmazást adott, hogy tokietek (Piast) Erzsébet, az özvegy királyné és fia, Lajos király az óbudai klarissza zárdában látogatásokat tehessen (KARÁCSONYI, 1924, II., 486.). Harmadszor: 1622-ben II. Ferdinánd és családja felhatalmazást kapott XV. Gergely pápától, hogy rövid ideig bármelyik női kolostorban tartózkodhasson. Az engedélyt Caraffa nuncius közbenjárására kapta meg a császár, a felmentés egy hat évvel korábbi fakultás (engedély) megújítása volt: GALLA, 1936,6. 111. GALLA, 1936,6-8. 112. Köszönöm dr. Fazekas István bécsi levéltáros delegátus segítségét, aki tájékoztatott arról, hogy a Haus- und Hofarchivban nincs pápai felmentés Mária Terézia számára. Feltételezése szerint Rómában lehet egy általános engedély a klauzúrás apácazárdák látogatására. 113. HANSKARL, 1939,54. 114. NÉMETHY, 1884a, 224-231.: a forrás megjelölése nélkül, valószínűsíthető, hogy a Prímási Levéltárban található összeírás alapján. 115. BEKÉ, 1990, 312-315.: „A neveket eddigi ismereteink szerint állítottuk össze, bizonyára nem teljesek". A főnöknők jegyzékében nem szerepel kettő: Sauttermeister Klára (1743-1746) és Schad Jozefa (1749-1752), akik a budai zárda 1740-1751 közötti történetének időszakában töltötték be ezt a tisztséget. A Beké Margit által említett Pauíovics Cecília és Bossányi Júlia pozsonyi főnöknő volt (SCHWARCZ, 1997,20.). 116. A protocollum, a választási és tisztségviselők jegyzékének összevetésével pontos névsor állítható össze. Egyetlen bizonytalansági tényező maradt, a budai klarisszák nem vezették az elhunytak adatait jegyzőkönyvükben. E kérdés mindenkorra megoldatlan marad, mert mint örökre elzárkózottakat templomuk kriptájában (ami a kórus alatt volt) temették el, s természetesen nem jegyezték be őket egyetlen plébánia halotti anyakönyvébe sem, hiszen mint szerzetesek exemptek voltak. Ha fel is vésték haláluk időpontját, ez elveszett, mivel 1782-ben a kriptából kihantolták a holttesteket, majd újra eltemették őket a város temetőjében (NÉMETHY, 1876,209.). 117. PAULINYI, 1938. 118. Az évet nem jegyezték fel a protocollumban. 119. PUSKELY, 1995,

1., 205.: Conversus címszó. 120. Regula, 1635. 121. Tisztségek. 122. Ebédlő, Mayerhoffer András (1725-1785) felmérési rajza 1782-ból, valamint BORSOS, 1973,70. 123. Az 1769. évi vizitációra adott válaszok alapján visszakövetkeztethetünk: MOL, E 151., Acta Mon. Pos., 25. dob., 214. fasc, 1770. évi vizitáció kérdéseire adott válaszok, 388. fol. 124.1 budai meszely = 0,45 liter. 125. MOL, E 151., Acta Mon. Pos., 25. dob., 214. fasc, 1770. évi vizitáció kérdéseire adott válaszok, 389. fol. 126. Tisztségek. 127. MOL, E 151., Acta Mon. Pos., 25. dob., 214. fasc, 1770. évi vizitáció kérdéseire adott válaszok, 388. fol. 128. Itt valószínűleg házi, hordozható oltár. 129. Ágya. 130. MOL, E 151., Acta Mon. Pos., 25. dob., 214. fasc, az 1770. évi vizitáció kérdéseire adott válaszok, 386-390. fol. 131. Rendtartás, 1714,47. 132. HANSKARL, 1939.43. 133. PAULINYI, 1938; WEIDINGER-HORLER, 1956,29-32.; NAGY, 1971b. 134. RUPP, 1868,114., forrása: MOL, E 151, Mon. Vet. Bud. 9. dob, 34. cs, 40. sz, 19. cs, 34, 35, 36. 135. PAULINYI, 1938,33, 77. jegyzet, 55. 136. BORSOS, 1973,63. 137. SCHWARCZ, 1994b, 42.; KOSA, 1768,21. foL/r. 138. BERTALAN, 1942,70, 80. jegyzet: Az óbudai tnnitárius templom tornyának építése kapcsán idézi - analógiaként - a klarisszák 1748. évi protocollumát (a BTM Kiscelli Múzeum gyűjteményében található). Az eddig lappangó forrásnak így bukkantam nyomára. 139. SCHOEN, 1943,7. 140. BORSOS, 1973,66. 141. HANSKARL, 1939,43. 142.KÓSA, 1768,21.fol./r. 143. HANSKARL, 1939,43. 144. SCHOEN, 1943,7-8. 145. NÉMETHY, 1884a, 81-86.; BODOR-BODORNÉ, 1997,81-87.; BODOR-POSZLER, 1994,488-489. 146. HANSKARL, 1939,59. 147. BODOR-POSZLER, 1994,488-489. A szobor ma Piliscsabán van, ahova az 1782. évi feloszlatás után került. Ï48. POGÁNY, II., 1955,141. 149. A budai klarisszáknak csak egy társulatuk volt. A Mária Szíve Társulat a pozsonyi klarisszáknál szerveződött: BEKÉ, 1990, 308.; SCHWARCZ, 1994,23, 68, könyvjegyzék 45. tétel. 157