Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

SCHWARCZ KATALIN MÁRIA TERÉZIA LÁTOGATÁSA A BUDAI KLARISSZÁKNÁL 1751. AUGUSZTUS 8-ÁN A BUDAI KLARISSZA ZÁRDA TÖRTÉNETE, 3. RÉSZ Mária Terézia pest-budai látogatása a Wiennerisches Diarium} szerkesztőit különszám kiadására késztették, minden bizonnyal azért, mert a királynő és férje, Lotharingiai Ferenc császár első alkalommal látogatott az ország fővárosába. 1751-ben, a két város, Pest és Buda elöljárósága és a polgárság is már hetekkel korábban készülődött a kíséretével érkező felséges vendégek fogadására. A császári és királyi felségek 1751. augusztus 4-én este 9-kor érkeztek a Dunán. A császári párt és kíséretét szállító mintegy húsz hajó a pesti parton kötött ki. A partraszállás után a császár és Mária Terézia, a királynő fogadta Pest-Pilis-Solt vármegye és Pest szabad királyi város elöljáróságának üdvözletét. A városba a Váci kapun át vezetett útjuk a barokk kori pompa jelképei (diadalkapu, piramis, vízesés) között, melyeket tiszteletükre emeltek. Háromszögletű sóoszlop látványa fogadta az érkezőket, majd diadalkapun át hajtattak az egri püspök pesti palotájáig. A felségek fogadását bizottság készítette elő, amely Pest város legpompásabb és legdíszesebb palotáját választotta ki az uralkodópár szálláshelyéül.

2 Abban az időben Pest legszebb palotájának tulajdonosa

3 az egri püspök, gróf Barkóczy Ferenc

4 volt. A császári pár az ő házában lakott, akik az első négy napot Pesten töltötték, ötödik nap került sor Buda meglátogatására. A látogatás előtt alig két évvel, 1749-ben született meg az a felséges határozat, mely szerint a budai királyi palota felépítését Mária Terézia folytatni kívánja. A rendek régi kérése volt, hogy Buda ismét királyi székhely legyen, ezt az 1741. évi 7. törvénycikk is kimondotta. Ennek érdekében már folytak a munkálatok a palota újjáépítésén.

5 A császári pár augusztus 8-án, vasárnap reggel érkezett Budára, a királynő két udvarhölgyével, hintóval hajtatott át a hajóhídon, a császár és kísérete átlovagolt. Már a hajóhídról pompás látkép tárult a vendégek elé. A város „egy kőhalmaz voltából újonnan feltámadt" település képét mutatta, így nevezte Budát 1733ban megjelent könyvében Vánossy Ferenc.

6 Érdemes itt idézni, amit a budai klarisszákról írt: „...a Dísz téren át, a hosszú úton jobb kéz felől a szent Klára rend újonnan épített kolostora áll [...], ahová az első nővérek 1714-ben Pozsonyból jöttek, [...] és akik azelőtt magánházban laktak..."

7 A Budára vonuló vendégek elé pompás kép tárult: a magasban a vár az épülő királyi palotával és a karmeliták, a jezsuita plébánia, a klarisszák nemrég elkészült, valamint jobbra a ferencesek újjáépített templomának házak fölé emelkedő tornyával. A császári pár és kísérete fogadására felsorakozott a város elöljárósága, mikor is Miller János Ferdinánd, Buda főjegyzője latin nyelven üdvözlőbeszédet tartott.

8 A Nagyszebenből származó erdélyi nemes, Miller János Ferdinánd

9 a városi tanács tagja volt, aki Buda város történetét kutatta, erről írott könyve Mária Terézia látogatása után tíz évvel jelent meg. Miller főjegyző ma is forrásértékű kötetéből idézni szeretném azt, amit a klarisszák építkezéséről írt: „A szent Klára rendi apácák egyháza toronnyal, alapjaiból pompásan építve, a hozzá tartozó megfelelő kolostorral áll.. .".

I0 A budai látogatás" útvonala: Halászváros, Rácváros, Kéményseprő-kápolna (ma a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom) volt, majd a Bécsi kapun át érkezett a menet a várba. A császári pár először a katonai szertárat (a Zeughaust), majd az épülő királyi palotát tekintette meg. Részletesen átnézték a királyi palota gróf Grassalkovich Antal által bemutatott építészeti terveit is, amelyek nagyon elnyerték tet135