Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160
Binder János Fülöp (Pozsony, 1735/36-Buda, 1811): Buda látképe 1761-ből, a klarissza templom tornyával (részlet). Papír, rézmetszet, 20,8 x 43,3 cm. BTMFővárosi Képtár, lt. sz.: LANF. 130. szésüket. Ez a szemle több mint egy órát tartott. A császári-királyi pár a várpalotából gróf Batthyányi Lajos nádor újonnan épített palotájába (ma Dísz tér 3.) 12 ment reggelizni, ezután pedig a jezsuiták templomában (Nagyboldogasszony-plébániatemplom, közkeletű nevén Mátyás-templom) misét hallgatott. Mise után a királynő udvarhölgyei kíséretében a klarisszák látogatására indult, a császár meg kíséretével a Rácvárost kereste fel. A klarisszák rendje A klarisszák rendjének megalapítója, Chiara di Favarone 1193-ban, több mint nyolcszáz éve született Assisiben. 13 Klára, Assisi Szent Ferenc (Giovanni di Bernardone; 1181/2-1226) tanításának hatására 1212-ben, az Assisi melletti Szent Damján-kolostorban (innen ered a rend egyik kora középkori elnevezése: „damjanita apácák") 14 kezdte meg szerzetesi életét. Hozzá csatlakozó társnőivel a „Szegény Úrnők" ferences család második rendjeként, Assisi Szent Ferenc példája szerint éltek, kezdetben Nursiai Szent Benedek regulája szerint. A rend első főnöknője Assisi Szent Klára lett, s az apácák 1216-ban III. Ince pápától megkapták a szegénység kiváltságát (Privilegium Pauperatis). Klára regulát írt, amely magában foglalja az Assisi Szent Ferenctől kapott, az életformára vonatkozó tanácsokat (Forma Viviendi). Hangsúlyozni kell, hogy Assisi Szent Klára volt az első olyan rendalapító, aki - egyedülálló módon - nőként regulát írt szerzetesnők számára. IV. Ince pápa 1253. augusztus 9-én kelt bullájával jóváhagyta Szent Klára reguláját. 15 Klára, a rendalapító, 1253. augusztus 11-én halt meg a Szent Damján-kolostorban. Két évvel halála után szentté avatták. Szent Klára regulájának a lényege a teljes szegénység elfogadása. Klára követői, az úgynevezett hármas szerzetesi fogadalom (szegénység, engedelmesség, szüzesség) megtartásával éltek. A ferencesekkel fenntartott kapcsolat önkéntes és kölcsönös volt, nem törvény által előírt kötelezettség. A koldulórendek, így a ferencesek második rendje, a klarisszák is városokban települtek meg. A városi környezet azonban nem minden esetben tudta ellátni alamizsnával az apácákat. A szegénységi fogadalom ezért a legtöbb közösség számára megtarthatatlan volt. IV. Orbán pápa (1261-1264) 16 1263. november 18-án újabb regulát bocsátott ki Szent Klára követői szá136
