Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
lölte, majd 1905-től kiküldetését újabb három évvel meghosszabbította. 1908-tól a Képzőművészeti Tanácsban is Bárczy látta el a főváros képviseletét 1916-ig, amikor e feladatot Wildner Ödön tanácsnok - a közoktatási és közművelődési ügyosztály akkori vezetője - vette át. 89 A tanácsi igazgatás szervezeti rendje a század első éveiben szigorúbban kötött, a későbbiek során rugalmasabb lett. Témánk szempontjából a rendszer alappillére a képzőművészeti bizottság volt, melynek elnöke az egyik alpolgármester, alelnöke a közoktatásügyi tanácsnok, tíz tagját pedig a törvényhatósági bizottság tagjai közül választották. A bizottság mellett állandó szakértő tagok: művészek, építészek is működtek, míg a jegyzői feladatkört a terület egyik szakértő hivatalnoka látta el. A művészeti ügyek először - véleményezésre, illetve javaslattételre - a bizottság elé kerültek, s csak azután foglalkozott velük a tanács. A tanácsüléseken a VII. (közoktatási) ügyosztály vezetője terjesztette elő a képzőművészeti jellegű vásárlási, illetve megbízási javaslatokat, melyek többségét a bizottsági vélemény alapján el is fogadták. A vásárlások, megrendelések jellegére rávilágít néhány - a század első éveiből fennmaradt - előterjesztés tanácsi tárgyalása. 1900 augusztusában készült a következő indítvány: „a képzőművészeti bizottság a jövőben előre meg fogja állapítani a főváros számára vásárlandó képek beszerzésére fordítandó összeget,... s meg fogja határozni, hogy mily tárgyú képek megszerzése kívánatos ... ezen képek pedig az eddigi rendszertől eltérően az Országos Képzőművészeti Társulat tárlatain kiállított festmények közül lesznek megvásárlandók'7 ,l 'A tanács jóváhagyta a javaslatot, s ezekben az években a képzőművészeti gyűjtemény gyarapítása e tanácsadó testület elképzelései szerint történt. 1901-ben született előterjesztésükben a művészeti dotáció felemelését javasolták - 20 ezer korona összegre -, de ezzel az akkor irreálisnak tekintett ötlettel a tanács nem is foglalkozott. 91 Az 1906-tól fokozatosan átalakuló művészetpolitika a bizottság működésében is érezteti hatását. Az alkotások megrendelésében játszott kezdeményező szerepük már nem kizárólagos. 1907 márciusában tartott ülésükön kifogásolják, hogy tevékenységük néhány esetben csak a már elkészült művek átvételére korlátozódott. 9-A tanács kérésükre ekkor elrendeli, hogy az összes tanácsi ügyosztályok - művészeti vonatkozású tárgyak megvétele vagy kivitelezése esetén - terjesszék azokat még „kezdő stádiumban" a bizottság elé. 91 A várospolitika más ágazataihoz hasonlóan azonban a mecenatúra irányításának szálai is a polgármester kezében futottak össze. Tanácsadói köre, „agytrösztje" döntési centrummá vált, s ez egyben a korábbi „hivatali utak" átalakulását is eredményezte. Bár az irányítás mechanizmusai a Bárczy-korszak idején sűrűn változtak, jellemzőjük inkább a flexibilitás volt, mint a formalitások szigorú követése. 3. A REPREZENTATÍV PORTRÉK Megbízás útján készíttették el Kamermayer Károlynak - a főváros 1873-as egyesítésekor választolt első polgármesterének - síremlékét 94 , s az egykori vezető fővárosi tisztségviselők képeit és szobrait. A megbízások közül a század elején legkiemelkedőbbek a „Károly-Kaszárnya" Központi Városházává történt - 1894-ben indult - átépítése során szükségessé vált szobrászmunkák, melyekre igen jelentős összeget fordítottak. A fennmaradt iratanyagok alapján az alkotások születése is nyomon követhető. A fővárosi politikusok halála után emléküket „megörökítették" a közgyűlési jegyzőkönyvben. A kiemelkedő személyiségeknél a kegyelet gesztusát a hagyományteremtés is kiegészítette, s rendszerint határozat született, hogy az élő emlékezet számára készüljön róluk festmény és szobor. Ez történt Ráth Károly, az egyesített főváros első főpolgármestere halála után is. 1899 novemberében fogadta el a közgyűlés a határozatot, mely szerint elkészíttetik mellszobrát (s a közgyűlési teremben állítják fel), arcképét pedig olajfestményen örökítik meg. A tanács felhatal188
