Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207

mazást nyer, hogy a kivitelezés érdekében intézkedjék. A képzőművészeti bizottságot kérik fel a művészek kiválasztására, a költségvetés elkészítésére - s előterjesztésükről majd a tanács ülése dönt.

95 Az intézkedés azonban késik, 1900 októberében - közel egy évvel később - a tanács ismételten felkéri a bizottságot, nyújtsa be javaslatát.

96 A benyújtott tervezet csak a festménnyel foglalkozik: Balló Ede - a kor ismert portréfestője - felkérését javasolják. A festőművész azonban az életnagyságú képért 3000 koronás tiszteletdíjat kér, melyet a tanács sokall. A korábban elkészült Kamermayer-festményre hivatkozik - amelyet 600 koronával kisebb honoráriumért készített el a művész -, ezért újabb tárgyalásra szólítja fel a bizottságot.

97 Megszületik a kompromisszum: a festő nem egész alakos képet készít, hanem „térdkép alakjában" festi meg Ráth Károlyt, s így az ár a kérés szerint alakul.

98 Ezután ismét hosszú szünet. Az elnöki segédhivatal a polgármester kérésére 1901 októberében közli, hogy az ügyben a határidő lejárt. Egy hónappal később a bizottsági ülésen megszületik az előterjesztés: a már említett formában - 2400 koronás honorárium mellett - Balló Edét javasolják, a mellszobor elkészítésére pedig - 2000 koronás megbízással - Szász Gyula szobrászművészt. A tanács 1902 februárjában fogadja el a javaslatot, majd a pénzügyi és gazdasági bizottság is jóváhagyja.

99 Az előterjesztés folytathatja hivatali útját: 1902 novemberében közgyűlés elé kerül, ahol határozattá emelik. A fennálló rendelkezések szerint azonban ez csak akkor lép hivatalosan életbe, ha belügyminiszteri elfogadást nyer- erre 1903 júniusában kerül sor."

X) Az első közgyűlési döntéstől a hivatalos elfogadásig - mint látható - közel négy év telt el. S csak ezután kezdődhet a művek elkészítése ! A festmény alkotása sajnos nem követhető, mindössze a közgyűlési jegyzőkönyv és az átvételt rögzítő tanácsi határozat maradt fenn. Az említett közgyűlési határozatban azonban szerepeltek a „vállalási feltételek": a kép méretét 150x100 cm-ben határozták meg, s kikötötték, hogy „az elhunyt életnagyságban, magyar díszruhában lesz ábrázolandó". A művész a képet köteles volt „legkésőbb az 1904. év végéig kész és kifogástalan állapotban" a képzőművészeti bizottságnak átadni.

1

"

1 A festő - ritka érdem - tartotta a határidőt, 1904 november közepén a festményt át is adta a bizottságnak. A tanács átveszi a képet, s miután megállapítja, hogy „a művész megbízatásának minden tekintetben kifogástalanul megfelelt", elrendeli a honorárium kifizetését.

102 A szoborral összefüggő iratanyag fennmaradt, így annak minden fázisa követhető. 1903 októberében kötnek szerződést Szász Gyula szobrászművésszel.

103 Előírják, hogy a mű bronzból készüljön - a közgyűlési teremben már álló szobroknak megfelelő méretben. A művész az alkotás agyagmintáját -1904 áprilisáig - bemutatja a képzőművészeti bizottságnak, s csak elfogadása után láthat hozzá a bronzöntvény készítéséhez, melyet hat hónappal később kell átadnia. A szobrász elkészítette a gipszmintát, de elfogadására már nem kerülhetett sor, mert megbetegedett, s nem sokkal később meghall. Az 1904. június 3-án tartott tanácsülésen úgy döntenek, hogy a gipszmintát - a kifizetett előleg összegéért - megvásárolják, s ismételten felkérik a képzőművészeti bizottságot, hogy a szobor elkészítésére kérjen fel egy művészt.

104 Az intézkedés három hónapot vesz igénybe. A bizottság ezúttal Kallós Ede szobrászművész megbízását kezdeményezi - a korábbiakhoz közel azonos feltételek mellett. A tanács elfogadja a javaslatot - újabb szerződést kötnek. Az 1904 novemberében aláírt „vállalási feltételek" szerint a művésznek a szobor agyagmintáját 1905 áprilisára kell elkészítenie, s bemutatnia a képzőművészeti bizottságnak.

105 A feltételek csak annyiban módosultak, hogy rövidebb lett a bronzszobor elkészítésének időtartama: mindössze három hónap. 1905 júliusában történik meg a minta bemutatása, melyet a bizottság - „minden tekintetben kiválóan sikerültnek" minősítve - kivitelre alkalmasnak talál.

106 A szobrász megkapja a 800 korona előleget, megkezdődhet a bronzszobor készítése. A határidőt azonban ezúttal sem sikerült tartani, a művet csak 1906 novemberében vették át.

107 Ezután következett a talapzat elkészítése. A mérnöki hivatal 1907 áprilisában terjeszti - a kőfaragó mester megbízására s a költ-