Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
oldaláról még ekkor is pozitívan értékelt - s ily módon a két fél viszonyában irritáló - szerepét. A művészek több esetben is Hentzi halálát emelték ki müveikben, mellyel a honvédek hősiességét ellenpontozták. A képek tervezett mérete néhány esetben monumentális volt, a 7,5 méter szélességet is elérte. A pályamunkákat a Műcsarnok termeiben a nagyközönségnek is bemutatták. A zsűri 1904. szeptember 30-án tartotta ülését, határozata október 13-án került a tanács elé. A bizottság „az első díj kiadását - miután a pályaművek között kivitelre alkalmas nem találtatott - megtagadta" 72 . A második díjat Hegedűs Lászlónak, a harmadikat Dudits Andornak adományozták. A tanács a döntést jóváhagyja, s a két pályázati vázlatot a Fővárosi Múzeumban helyezi el. Alig egy hónappal később a tanács Pataky László és Glock Tivadar művét is megvásárolja, 73 majd a következő évben Hegedűs László kisebb méretű „olajfestésű vázlata" és Márk Lajos pályamunkája kerül a főváros tulajdonába. 74 A pályázat tehát ezúttal is eredménytelenül zárult. Az 1906-ban polgármesterré választott Bárczy azonban nem nyugodott bele a kudarcba, tele volt tervekkel, elképzelésekkel. Művészetpártoló hajlamai már (közoktatásügyi) tanácsnoki működése idején kibontakoztak, de ekkorra láthatóvá vált, hogy a városvezető réteg is támogatja törekvéseit. Budapest modernizálását, új arculatának kialakítását célzó terveiben kiemelt helyet kapott a mecénási szerepkör gyakorlása. Bárczy önállóan intézkedett, s - bizonyára előzetes konzultációk után - úgy döntött, hogy Vágó Pált kéri fel a Budavár 1849-i visszavételét ábrázoló festmény elkészítésére. Vágó e korszakban az akadémikus festészet ismert alakja volt. Művészeti tanulmányait nagyrészt Münchenben - Wagner Sándor iskolájában - végezte, s hírnevét a monumentális történeti alkotások alapozták meg. 1895-ben ő készítette el a tervezett - de végül meghiúsult - millenniumi történeti menet vázlatterveit 73 , és részt vett a Feszty-körkép alkotásában is. Először Wildner Ödön, Bárczy kulturális tanácsadója tárgyalt a festővel, majd ő maga is fogadta, s 1906 októberében megbízást adott számára. Vágó 1907 májusára készült el a festmény vázlatával, s ekkor levéllel fordult a polgármesterhez, melyben köszönetet mondott a feladatért, s körvonalazta a mű tematikáját. Úgy véli, „Budavár bevétele nem lehet történelmi festmény, hanem ún. csatakép, egy műfaj, a mely kevésbé dekorál, kevésbé az aesstetikus szemnek, mint inkább az emberi érzéseknek, a hazafias lelkesedésnek beszél,... egyik momentuma a szabadságharcnak, hol a nemzet hadi erénye, a magyar emberanyag klasszikus hősiessége nyilvánul" 76 . Javasolja, hogy vázlatának bírálatára a polgármester a kor legjelesebb művészeit - Székely Bertalant, Benczúr Gyulát, Szinyei Merse Pált, Zala Györgyöt és Stróbl Alajost - kérje fel. Az ajánlat tárgyalására 1907. június 12-én kerül sor a képzőművészeti bizottság ülésén. A tagok megtekintik a vázlatol, s „azt érdekes és sikerült művészi alkotásnak" minősítik. A főváros súlyos pénzügyi helyzete miatt azonban nem vállalják a döntés kockázatát, s azt javasolják, hogy a vázlatot vegyék meg a Fővárosi Múzeum számára. 77 A következő irat 1908. novemberi keltezésű. A vázlat elbírálására „a főváros egy művészekből s nem-művészekből alakult bizottságot hívott össze". A szakvéleményt a művésztagok készítették. A bizottság szerint „a mű megoldása szerencsés, világos és tiszta képét adja az eseményeknek". 71 * A részletes véleményben néhány változtatást javasolnak, melyek a figurális elrendezést és a színkonstrukciót érintik. „A bizottság örömének ad kifejezést, hogy a főváros a mű megalkotásával Vágó Pál festőművészt bízza meg, s meg van győződve arról, hogy a művel a főváros egy komoly műalkotással lesz gazdagabb". 79 Az aláírók a bizottság tagjai: Zala György, Benczúr Gyula, Stróbl Alajos, Ujváry Ignácz és Stetka Gyula. 80 A téma 1909 januárjában keiül újra a tanács elé. Ekkorra a képzőművészeti bizottság már javasolja Vágó Pál megbízását, s a kép címet is kapott: „Budavár visszavívása 1849-ben". A javaslat alapján megszületik a közgyűlési előterjesztés, mely a Vágó Pállal tervezett szerződés feltételeit is tartalmazza. A képet 20 nf-nyi felületre tervezik, s a művész az 1911. év végére adná át a fővárosnak. A tiszteletdíj összege 40 ezer korona, melynek kifizetését a művészi munka különböző fázisa186
