Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - F. Dózsa Katalin: A társasági élet szerepe a XIX. században Budapest világvárossá válásában 303-318
1870-ben viszont már azért panaszkodnak, hogy „a császárfürdői bálok elvesztették régi fényüket. Oda van a platánok régi vonzereje, Euphrosie és Tersiphoné híveit keblébe zárt gyönyörű megifjadott Margitszigeten. Jelenleg ez az a hely, hol a főváros eleganciája találkozik." 51 A TÁRSASÁGI ÉLET IRÁNYÍTÓI ÉS KÖVETÓI A reformkorban a pesti társaság első számú vezetője Széchenyi István, az elit a fiatal liberális nemesség soraiból kerül ki. Tulajdonképpen két előkelő társaság létezik, a konzervatív idősebb arisztokráciáé és a szabadosabb, liberálisabb fiataloké. Ez utóbbi középpontja a két gyönyörű lánytestvér: Batthyány Lajosné Zichy Antónia és Károlyi Györgyné Zichy Karolina. Felettük, már inkább védnöki tisztségben a nem fiatal, de még mindig nagyon vonzó Széchenyi Istvánné Seilern Crescencia. Podmaniczky tanúsága szerint az 1857-ben a reformkori hagyományokat folytatandó Csekonics Leona bárónő, Andrássy Adele grófnő. Károlyi György gróf rendezett fényes táncvigalmakat, s „nemcsak a nagyúri társaságot, de a tudomány s művészet coripheusait is meghívták és szívesen látták." 32 Ugyancsak a kockás báró szerint „az 1860. évi farsang egyike volt a legélénkebbeknek, melyekre emlékszem. A Bánffy-, Csekonics-, Zichy-, Kinsky-, Károlyi-házaknál egymást érték az estélyek, s ezek nyomán az eljegyzések, tervezgetések." 53 Az újjáalakuló társasági életben természetesen már sem az idős, majd özvegy Széchenyiné, sem a kivégzett Batthyány miniszterelnök özvegye nem vesz részt. Batthyányné sokáig nem is jön haza, s gyermekei nem hajlandók az apjukat kivégző királlyal találkozni, viszont a magyarokat köztudottan kedvelő szép királynéval igen. Az egyre népszerűbb Erzsébet Magyarországon a reményt jelenti. A Habsburg-ház történetében először fordul elő, hogy a király és a királyné, az ún. udvar rendszeresen Budán tartózkodik, ami minőségében változtatja meg a társasági életet. „Fővárosunk a koronázás ünnepe óta időnként királyi székhely is" 54 - írja 1868-ban a Magyar Bazár. Igaz, azt nem sikerül elérni, hogy önálló magyar királyi udvar jöjjön létre 55 , de az egyesülni készülő Budapestnek nagyon jót tesz, hogy Erzsébet és Ferenc József itt tartózkodik, s rendszeresen részt vesznek az őszi, tavaszi lóversenyeken, vadászatokon, s itt is tartanak udvari bálokat, például 1866-ban, 1870-ben, 1873-ban, 1875-ben. Amikor 1871—72-ben nem rendezik meg, a divatlap már sopánkodik: „az udvar távolléte, továbbá azon körülmény, hogy a magasabb arisztokrátia körében eddig tánczestélyek nem rendeztettek, az úgynevezett elite bálokról pedig magukat - kevés kivétellel - távol tartják, oka annak, hogy annyi fényes öltözetekről nem tehetünk említést, mint más években." 5 " Furcsa fintora az életnek, hogy a nyilvánosságtól félő, Bécsben visszahúzódó életet élő Erzsébet Budapesten akaratlanul is vezetőerejévé válik a társasági életnek. Az udvari és más nyilvános bálok továbbra is fárasztják, de néha megjelenik a Városligetben, és a rákos mezei rókavadászatok kifejezetten lelkesítik. Itt a magyar arisztokrácia legszebb és legmerészebb tagjai vannak jelen. Ugyanez a társaság gyülekezik Gödöllőn is. A Magyar Bazár 57 1873-ban Andrássy Gyulát, Gróf Keglevich Bélát, gróf Eszterhazy Miklóst, gróf Keglevich Margitot és Rózát, Károlyi Pista grófot és Károlyi Pistánét (sic!), gr. Zichy Lajost, Szapáryt, Festetich Pált s nem utolsó sorban Batthyány Elemér grófot, a mártír miniszterelnök fiát sorolja fel. Róla írja Krúdy Gyula, aki mindenkiről tud egy kedves pletykát, hogy „ő volt az, akinek karján, a tudatlan Pest, a falusi kislány először a nagyvilágba lép." 5s , de sajnos nem magyarázta meg hasonlatát. A társasági élet másik vezető párosa, védnöke Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök és „közös" (Erzsébet hívta így leveleiben, arra utalva, hogy Andrássy a monarchia közös külügyminisztere) 59 , valamint felesége, a híresen szép Katinka grófné. „A házinő Gróf Andrássy Gyuláné volt, e kellemdús úrhölgy, kinek kellemes modora a különben is lángragyúlt ifjúságot még inkább fölvillanyozá.. .".*" - írja a Magyar Bazár az 1868-ban megtartott jogászbálról. A már nem fiatal, de még mindig az egyik legszebb magyar asszonynak tartott Andrássy Katinka hasonló védnöki szerepet tölt 312
