Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - F. Dózsa Katalin: A társasági élet szerepe a XIX. században Budapest világvárossá válásában 303-318
Ismeretlen mester: gróf Andrássy Gyuláné }867-ben. Nyomat mgt. szeretik-e valóban, vagy csak úgy illik tenni, s főleg csinosan kell megjelenni egy rendezvényen!), a múzeum, a Tudományos Akadémia épületének reprezentatív palotának kell lennie, s mind között a legszebbnek az ország házának, ahol nem elég egy vagy több tágas tanácskozóterem, hiszen a társaság a többi helyiséget látogatja. Világos, hogy ha divat színházba járni, miért épülnek sorban a magánszínházak. A Vigadó reprezentatív megjelenésének és dekorációjának igénye is jobban érthető, ha tudjuk, hogy az ott tartott bálok, hangversenyek milyen fontosak voltak az alakuló Budapest életében. A világváros születőfélben van. Már 1869-ben olvashatjuk „valóban, adjuk a világvárost, A fiatal Pest hatalmasan tanulja szerepét" 71 . Elszórtan híradások jelennek meg külföldön (elsősorban német nyelvű lapokban) is arról, mi történik Budapesten. A porosz-francia háború alkalmával a poroszok (a háború ténye elég sokat csökkent a kijelentés értékéből, de 50 évvel ezelőtt még udvariasságból sem nyilatkoztak volna hasonlót) szerint „Azon kérdésre, hogy kövessük-e jövőre a francia divatot, az a válaszunk, hogy tulajdonképpen francia divat eddig sem létezett, csak is általános európai divat, melyet minden nagyobb város, mint London, Berlin Bécs, Pest magának teremt". A külföld érdeklődése az idelátogatók személyében és számában kezd megnyilvánulni. A XIX. század második felének fantasztikus újítása - a vonat - amúgy is közelebb hozza egymáshoz az európai országokat, városokat. A világkiállítások is ezt a célt szolgálják. Az 1873-ban Bécsben megrendezettre is özönlenek a látogatók, s jó részük úgy gondolja, hogy érdemes Budapestre is ellátogatnia. „De máskép is jut nekünk a bécsi kiállításból. A sok koronás fejedelem, trónörökös, fejedelmi herczeg, mind le készül rándulni Bécsből mi hozzánk is. Legközelebb meglátogatja fővárosunkat a walesi herceg, Angolország koronaörököse nagy számú kíséretével. Be vannak még jelentve a német császár, a trónörökössel, a mikor majd ős Buda várában nagyszerű ünnepélyre készülnek. (...) Az idegenek máris rajzanak lefelé. Japánok, khinaiak, törökök, angolok látogatják meg fővárosunkat" 72 . Köztük van az európai társasági élet első számú kedvence, Edward walesi herceg is. Róla írja Blaha Lujza: „ő csinálja a divatot, és ha most zöld frakkban ülne a páholyában, hát holnap már egész Pest zöld frakkban feszítene" 73 . Ha ő eljön, az már siker, s számítani lehet rá, hogy sokan fogják utánozni. A walesi herceg két napot tölt itt, részt vesz a turfon, zsúfolt programjába az Akadémia meglátogatása is belefér. 74 1880-ban visszatér, Blaha megjegyzése a második látogatáshoz kapcsolódik. A külföldi újságok mindinkább érdeklődéssel fordulnak a budapesti társadalmi események, sőt az ünnepelt pesti színésznők felé is. 1883 januárjában 75 az egyik legkedveltebb német nyelvű divatlap, az Illustrirle Frauenzeitung címlapján Blaha Lujza mosolyog, s a 10. oldalon részletesen beszá315
