Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - F. Dózsa Katalin: A társasági élet szerepe a XIX. században Budapest világvárossá válásában 303-318

mólnak egy bálról a Vigadóban, amin a művésznő is részt vett. A millenniumi ünnepségek pompája végleg ráirányítja a figyelmet a magyar fővárosra. Budapest ekkor, az 1890-es évek végére már olyan hely, ahova érdemes eljönni - a szép hölgyek, a snájdig urak, a sok színház, mulató, kávéház, azaz az egész, frissen épített, fiatal, jókedvű város hangulata miatt. A század végére az egyesített Budapest ebből a szempontból is Európa vezető nagyvárosai közé emelkedik. JEGYZETEK !. A hasonló lapok ma is valamennyit tudósítanak a társasági élet eseményeiről, de egyrészt ezek az események vérszegényebbek, másrészt a XX. század végén ezek az információk már a „ki-kivel" van vagy nincs együtt pletykaszintjére csúsztak le. 2. JOURNAL. 1810, 130. 3. SZÉCHENYI István: Napló. Budapest, Gondolat, 1982,511. 4. PAGET, John: Magyarország és Erdély. Budapest, Helikon, 1987,286. 5. Honművész, 1839, 63. Az idézeteknél megmaradtam az eredeti helyesírásnál, jobban visszaadja a kor hangulatát. 6. Honművész, 1839, 135. 7. Honművész. 1839. 135. 8. Honművész, 1839. 104. 9. PODMANICZKY. 1984. 10. PODMANICZKY. 1984.344. 11. MAGYAR BAZÁR, 1871,4., 73. 12. Az exkluzív társasági élet hasonlóan szoros menterenddel ma is létezik, tagjai különböző eseményeken a világ különböző pontjain találkoznak egymással. (A londoni Derbyn, a New York-i Metropolitan első operabemutatóján, stb.) A legfontosabb különbség a 100 évvel ezelőtti szokásokkal, hogy az átlagember korántsem kíséri olyan figyelemmel az ott történteket, mert a résztvevők egy-két ritka esettől eltekintve (pl. Diana) már nem tekinthetők mintáknak. A modellek ma helyettük a mozi- és a popsztárok, esetleg sportcsillagok. A társasági élet helyét a mindennapi életben pedig átvette a televízió. Csak a fiatalok teremtették meg a maguk társasági formáit, amelyek szintén hasonlóak a nagy városokban - pubok, „helyek", koncertek, csúcsformái az olyan monstre összejövetelek, mint a Sziget, vagy/és felvonulások, pl. a Love Parade Berlinben. A várost ők is formálják, vö. Liszt Ferenc tér átalakulása az 1990-es években. 13. Magyar Bazár, 1874. július 24., 228. 14. A compiegne-i vadászatra való utalás kissé értelmezhetetlen, mert az a Rákos mezeji vadászatnak felel meg, ahol nem elegáns ruhákban, hanem vadászöltözetben illett megjelenni, feltehetően itt valamit a cikkíró is összezavart. 15. Magyar Bazár, 1868. 22.356 nov. 15. 16. Magyar Bazár, 1866.11.179. 17. Magyar Bazár, 1869. május 15. 10. 164. 18. HEVESI, 1873.86. 19. HEVESI, 1873,87. 20. A falkavadászathoz megfelelő vörös frakkban. 21. Szó szerint : a kopók mestere, azaz a vadászat vezetője. 22. HEVESI, 1873.88. 23. Vasárnapi Újság, jan. 25. 4. 60. 24. Magyar Bazár, 1868. dec. 1.23.372. 25. Magyar Bazár, 1866. április 15.8.129. 26. HEVESI, 1873,76. 27. Magyar Bazár, 1869. június I. 12. 180. 28. VERŐ, 1925,79. 29. Magyar Bazár, 1872. ápr. 1.7.116. 30. Pesti Hírlap, 1927, 281. Dr. Szerelemhegyi Ervin: A hetvenes évek társasélete és divatja. 31. BLAHA, 1987, 114. 32. Magyar Bazár. 1867.21.340. 33. Magyar Bazár, 1866. 22.314. Fővárosi levél. 34. Vasárnapi Újság, 1873. 12.115. 35. Vasárnapi Újság, 1874. 7.105-106. 36. Magyar Bazár, 1875. május 16.10.80. 37. Magyar Bazár, 1874.45.359. 316