Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Buzinkay Géza: A budapesti sajtónegyed kialakulása 285-294

6. kép. A Pesti Napló szerkesztősége és kiadóhivatala, Rákóczi út 18. 1930-as évek (BTM Fényképtár, 25.327) A József körút volt a szerkesztőségek későbbi szaporodásának legkedveltebb helyszíne, de már a századfordulótól költöztek oda kisebb lapok, hetilapok szerkesztőségei. A Rökk Szilárd utcában a Nap című bulvárlap nyomdája (9. szám) és szerkesztősége (12. szám) működött, aztán a nyomdászok szakszervezete is megtelepedett ott, felépítve székházát, a Gutenberg Otthont. Még a Mária utcába is jutott néhány szerkesztőség. A Budapesti Hírlap palotájától északra, a Népszínház utcában volt A Hét szerkesztősége, a közeli Conti utcában pedig a Népszava működött a Szociáldemokrata Párt székházában. Ám nem csak a szerkesztőségek és kiadóhivatalok, az ezekből egyre nagyobb számban kiinduló újságkihordók és rikkancsok jelezték itt a sajtóélet sűrűségét, hanem a kisebb kávéházak, kiskocsmák és kétes hírű lokálok gyakorisága is, amelyekben színészek, zenészek, újságírók és prostituáltak képezték a törzsközönséget.

17 Az 1910-es években aztán egy-egy népszem lap postai szállításának betiltását követően a lap kiadói üzlete előtti tiltakozó tömegdemonstráció, mint például 1913 tavaszán Az Est című napilapnál (Erzsébet krt. 18. és 20.), még hangsúlyosabbá tette az újságok jelenlétét a Körúton. A Rákóczi úton a Károly körút sarkától kezdve jelentek meg a szerkesztőségek, a közeli Dohány utcában, a zsinagóga mellett 1913-ra épült fel a Tolnai Világlapjának a korábbi újságpalotáknál modernebb kiadói-nyomdai épületegyüttese (12-14. szám, építette Jónás Dávid és Zsigmond). A Rákóczi út 18. az 1910-es években a Pesti Napló székháza lett, a 22.-ben pedig már 1894 októbere óta működött a Telefon Hírmondó stúdiója (mely az Erzsébet körút 24.-ből költözött ide).

18 Kissé távolabb, a Szentkirályi utcában épült fel a Szent István Társulat kiadói és nyomdaépülete is. A Váci körúti és a Nagykörút-Rákóczi úti sajtónegyedek között az Andrássy úton lehetett találni néhány kiadói üzletet, melyek közül a legfontosabb a Singer és Wolfner cégé volt (ló.sz.), de ezek nem képeztek külön színfoltot ezen az elegáns útvonalon. A sajtónegyed kialakulásának a tömegsajtó, majd a század elején meginduló magazinok voltak az elsőrendű előidézői. A nagy, egyre gyakrabban százezres példányszámok gyors kinyomtatásának, majd a pályaudvarokra juttatásának megszervezése egymás viszonylagos közelében, a Nagykörúttól kifelé volt kivitelezhető.

19 És a Nagykörút és Rákóczi út e szakaszán találták meg a hírlapkiadók a legnagyobb mozgó, vásárló és közlekedő tömeget,

20 amelynek lapjaikat azonnal eladhatták. A Nagykörúton válhatott igazi kereskedelmi vállalkozássá a sajtó, a lapárusítást elegyítve a legkülönfélébb kereskedelmi ötletekkel. Ennek egyik tipikus, bár kirívó példája volt a Színházi Elet 291