Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Ács Piroska: A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, önálló épületének születése (1872-1897) 261-284

jedő, tudományos rendszerezést igénylő kiállításról, csupán a múzeum legtipikusabb, legbecsesebb darabjainak az alkalomhoz illő bemutatásáról. Ez ügyben azonban Radisicsnak főtt a feje. A múzeum a Műcsarnok épületében 1896 februárjának végéig tartotta nyitva tárlatait, működtette könyvtárát, sőt az ipari munkások oktatását szolgáló vasárnapi előadásokat sem szüneteltette. Márciusban kezdődött meg a műtárgyak csomagolása és állandó őrizet melletti folyamatos átszál­lítása az új épületbe. Az időszaki kiállítások és a múzeumi gyűjtemény elhelyezésére szánt föld­szinti helyiségek birtokbavétele azonban csak szeptember közepén volt lehetséges. így a fenn­maradó időben valóban pusztán egy ideiglenes bemutató felállítására volt lehetőség. Az avatás napjára a belső munkálatok még nem fejeződtek be teljesen: hiányos volt a vil­lanyszerelés, a dekorációs falfestés, ill. a berendezés is. 1896. október 25-e - a zárókőletéti ceremónia dátuma - több volt, mint egy újabb közintézmény avatásának dátuma. Hiszen az épület architektúrájában kísérletet tett a sajátosan magyar, nemzeti építészeti stílus megteremtésére, külső díszítésében és berendezésében pedig a hazai műipar addig elélt színvonalát reprezentálta. A palota ünnepe egyben az iparművészet növekvő jelentőségének hivatalos elismerése, míg a benne új otthonra lelő múzeum és iskola megfogalmazott törekvése a fejlődés biztosítéka volt. Ezt a programot hangsúlyozta üdvözlő beszédében Wlassics Gyula kul­tuszminiszter is, aki az eseményt jelenlétével megtisztelő I. Ferenc Józsefet köszöntötte (13. kép). „Nem kétlem, hogy mindazok, a kik az itt kitűzött czélok elérésére közreműködni hivatvák, teljes buzgósággal és odaadással fogják teljesíteni feladatukat, a magyar iparművészet minél nagyobb fej­lesztésére és a finomabb műízlés terjesztése által az általános műveltség előmozdítására, mely törekvés valóban mindenkor örömömre szolgáland" hang­zottak az uralkodó reflektáló szavai 25 . Az építéstörténetet tömören felvázoló okmányt azzal a tollal írta alá, amely Zsolnay Vilmos által ez alka­lomra ajándékozott külön­leges írókészlet része volt. Ezt követően bemutatták neki az új palota építőit, és az építőbizottság tagjait, majd körutat tett az épületben. A múzeum termeiben megszemlélte a külön ez al­kalomra csupa magyar em­lékekből rendezett kiállítást: a gyönyörű majolika- és fa­janszedényeket, ötvös­műveket és régi hímzéseket; bejárta az iparművészeti iskola I. emeleti előadó- és műtermeit is. 16. kép. A belső díszítőfestés részletei (mennyezet, oldalfalak) (ÍM Adattára F LT 6689,25.537) 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom