Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Ács Piroska: A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, önálló épületének születése (1872-1897) 261-284
jedő, tudományos rendszerezést igénylő kiállításról, csupán a múzeum legtipikusabb, legbecsesebb darabjainak az alkalomhoz illő bemutatásáról. Ez ügyben azonban Radisicsnak főtt a feje. A múzeum a Műcsarnok épületében 1896 februárjának végéig tartotta nyitva tárlatait, működtette könyvtárát, sőt az ipari munkások oktatását szolgáló vasárnapi előadásokat sem szüneteltette. Márciusban kezdődött meg a műtárgyak csomagolása és állandó őrizet melletti folyamatos átszállítása az új épületbe. Az időszaki kiállítások és a múzeumi gyűjtemény elhelyezésére szánt földszinti helyiségek birtokbavétele azonban csak szeptember közepén volt lehetséges. így a fennmaradó időben valóban pusztán egy ideiglenes bemutató felállítására volt lehetőség. Az avatás napjára a belső munkálatok még nem fejeződtek be teljesen: hiányos volt a villanyszerelés, a dekorációs falfestés, ill. a berendezés is. 1896. október 25-e - a zárókőletéti ceremónia dátuma - több volt, mint egy újabb közintézmény avatásának dátuma. Hiszen az épület architektúrájában kísérletet tett a sajátosan magyar, nemzeti építészeti stílus megteremtésére, külső díszítésében és berendezésében pedig a hazai műipar addig elélt színvonalát reprezentálta. A palota ünnepe egyben az iparművészet növekvő jelentőségének hivatalos elismerése, míg a benne új otthonra lelő múzeum és iskola megfogalmazott törekvése a fejlődés biztosítéka volt. Ezt a programot hangsúlyozta üdvözlő beszédében Wlassics Gyula kultuszminiszter is, aki az eseményt jelenlétével megtisztelő I. Ferenc Józsefet köszöntötte (13. kép). „Nem kétlem, hogy mindazok, a kik az itt kitűzött czélok elérésére közreműködni hivatvák, teljes buzgósággal és odaadással fogják teljesíteni feladatukat, a magyar iparművészet minél nagyobb fejlesztésére és a finomabb műízlés terjesztése által az általános műveltség előmozdítására, mely törekvés valóban mindenkor örömömre szolgáland" hangzottak az uralkodó reflektáló szavai 25 . Az építéstörténetet tömören felvázoló okmányt azzal a tollal írta alá, amely Zsolnay Vilmos által ez alkalomra ajándékozott különleges írókészlet része volt. Ezt követően bemutatták neki az új palota építőit, és az építőbizottság tagjait, majd körutat tett az épületben. A múzeum termeiben megszemlélte a külön ez alkalomra csupa magyar emlékekből rendezett kiállítást: a gyönyörű majolika- és fajanszedényeket, ötvösműveket és régi hímzéseket; bejárta az iparművészeti iskola I. emeleti előadó- és műtermeit is. 16. kép. A belső díszítőfestés részletei (mennyezet, oldalfalak) (ÍM Adattára F LT 6689,25.537) 279