Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

az ügyre, és nem kizárt, hogy ez az eljárás szándékos volt. Feltehetőleg az uralkodói kívánták kény­szerítő helyzetbe hozni, a jóváhagyás érdekében. Az érdeklődés tovább nőtt, amikor Esterházy jú­niusban úgy döntött, hogy a kismartoni, az eszterházi és egyéb váraiban levő családi régiségeket is bemutatja a rendezvényen. A sajtó leginkább a magyar történelmi tárgyakat emeli ki: „. ..a herceg birtokában négy kép van, melyek a vezekényi ütközetet ábrázolják, továbbá bírja az ott elesett négy Eszterházy arcképét, fegyvereit." Ormós ekkor megenged magának egy kis intermezzót. A nemzeties érzelmek tetőpontján nyilvá­nosan felvetette az állami tulajdonú egyetemes közgyűjtemény fejlesztésének kérdését: „.. .Vásárol­ni kellene, mosl még elég értékes műtárgyakat lehetne venni külföldön. így cselekszik a nürnbergi German múzeum, [Germanisches Nationalmuseum] melyet nemrég alakítottak, és megbízott embe­rei folytonosan vásárolnak. Ne késlekedjünk, mert az orosz és angol műbarátok mindent megvesz­nek." 59 De a pestieknek egyelőre eszük ágában sincs ilyesmire költeni. Mindenki inkább azon van, hogy sikerüljön Bécset egy magyar eredetű nevezetességétől megfosztani - mely gesztus akár pre­cedenst is teremthet. Időközben az Akadémia palotájára szervezett gyűjtés is folyik. 1860 tavaszán a Párizsban dolgozó Henszlmann Imre (1813- 1888) az Akadémiáról 1853-ban felsőbb utasításra kizárt régész-művészettör­ténész Toldy Ferencnek, az Akadémia titkáiinak írott levelében azt javasolta, hogy a francia akadémia újonnan épült részeit vegyék mintának a majdani pesti palotához, és annak tanulságain okulva tervezze­nek jobbal, „...én szívesen és legnagyobb készséggel a rajzok elkészítését [másolatokat a párizsi tudo­mányos akadémia Louis Hyppolyte Lebas (1782- 1867) által készített eredeti terveiről] magamra válla­lom... júliusban aztán haza érkez­vén felajánlandom szolgálatomat az építési bizottmánynak, tudván, miképp egy jó csőd-hirdetés [pályá­zat] kidolgozása sok munkába és fejtörésbe kerül." 60 Vagyis Henszl­mann az első pillanattól azon igye­kezett, hogy része legyen az építke­zésben. E téren számottevő külföldi sikerei voltak, 6 ' de konkrét megbí­zást nem kapott. Közel egy évtize­den át foglalkozott Angliában és Franciaországban a gótikus építé­szettel és a gótika arányrendszerév­el, és kutatási eredményeit egy há­romrészes könyvben készült publi­kálni. Miután művének első kötete Párizsban III. Napóleon támogatá­sával megjelent, augusztusban meg is érkezett Pestre. A hazatérő tudóst az Akadémia vezetősége, a kolle­gák, sőt az egész közvélemény nagy tisztelettel fogadta mmt a ma­gyar szellem külföldön elismerést Keleti Gusztáv, 1865. Akadémiai Album, MTA Kézirattár, MS 10.463 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom