Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

Esterházy herceg megdicsőülése. Rézmetszet, PULSZKY-TSCHUDI, 1883. szerzett első gárdájának egyik vezéregyéniségét. Henszlmann joggal feltételezte, hogy hazájában az ő küldetése lesz a kiemelt jelentőségű épület megvalósítása, továbbá teljesen érthető tudósi hoz­záállás, hogy a gótika általa felfedezni vélt arányrendszerét szerette volna a gyakorlatban is kipró­bálni. Kétségkívül elsősorban nevének megörökítésére vágyott, de legyünk realisták - a megbízás jelentős összegű honoráriuma anyagi helyzetét is rendezte volna. 62 Felajánlása Pesten kapóra jött, Dessewffy gróf fáradozásai és a főváros áldozatkészségének kö­vetkeztében ekkoriban eldőlt az Akadémia telkének kérdése, és az Igazgató Tanács örömmel elfo­gadta a tudós jelentkezését, és felkérte az építési program összeállítására, valamint az Építési Bi­zottság szakmai támogatására. 6 ' Szeptemberben Henszlmann már részt vett az Építési Bizottság ülésein és végigjárta az illető osztályokat igényeik megismerése céljából. Október első napjaiban állt a bizottság elé, de nem a kész programot, hanem neogót stílusú vázlatrajzokat mutatott be a homlokzatról. (Ezeket október 10-én az Igazgató Tanács is megtekintette). A program október vé­gére készült el. 64 Témánk szempontjából döntő jelentőségű tény, hogy a programban már helyet kap az Esterházy-kép- és -metszettár. (A teljes, eredeti programot a következő év tavaszán közzétette a sajtó, amihez képest időközben több változás történt, pl. a képtárat a második emeletre helyezték. 65 ) A nagyszabású magyar történelmi kiállítás terve három hónap alatt hamvába holt, 66 de a herceg már nem akart az áthelyezés gondolatával felhagyni. Ám gond volt, hogy a magyar főváros továbbra sem rendelkezett a képtár szükségleteinek megfelelő épülettel. Ekkor nyílt módja az elnöknek ar­ra, hogy az Akadémiának megszerezze a herceg kincseit, felajánlva, hogy egy emelettel megtold­ják a székházat, ha a gyűjtemény oda kerül. Pál herceg az ajánlatot elfogadta, így a képtár sorsa 1860 őszén eldőlt, bár ezt még hónapokig nem hozták nyilvánosságra. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom