Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

Pülszky Ferenc MTA Fotótár, D. 3427 megindult az adakozás, és egy bő év alatt több mint 600000 ft jött össze.

47 Ugyanekkor egy másik megmozdulás is útnak indult, hasonlóan hazafias, jótékony céllal. Nagy gond volt, hogy a Nemzeti Múzeum termei még mindig nem nyertek méltó berendezést. Lelkesült honleányok már egy ideje gyűjtöttek rá, de ez kevésnek ígérkezett. Kubinyi Ágoston ekkor egy nagyszabású indítvánnyal lépett fel. Országos hatókörű, általános kiállítás rendezését javasolta, magánemberek tulajdonába tartozó régiségekből.

48 Mint közli, az ötletet a néhány évvel korábban Brüsszelben megrendezett hasonló tárlat sikere adta, amely 35 000 frank tiszta jövedelmet hozott. Ekkor bukkan fel az első komolyabb hír az Esterházy gyűjtemények Magyarországon való reprezentatív bemutatásáról: „Hogy milyen nagyszerű lesz a kiállítás, az már abból is látszik, hogy herceg Eszterházy Pál már beleegyezett, hogy fraknói várából, hol roppant kincs van összehalmozva, a kiállításra alkalmas tárgyak mind ide hozassanak, valamint egész bécsi képtára, mely körülbelül háromszor olyan nagy mint pesti képtárunk és mind jeles művekből áll, ezen kiállításon mutattassék be először a budapesti közönségnek.. ,"

49 A grandiózus terv megvalósítása - a magyar műkincsállomány örök kárára - képtelenség volt, de nem tartom kizártnak, hogy az egész ötletet valójában az Esterházy Képtár megmozdítása érdekében vetették fel. Az első tanácskozás gróf Károlyi György pesti palotájában történt, ahol bevezetőül már kész tényként közölték Esterházy felajánlását, és még az ülésen írásbeli köszönetei intéztek hozzá/" Bár a gyűjtemény ekkor már nem volt része a hitbizománynak,

51 a vele kapcsolatos események mégis összefüggenek a család helyzetével. Pál herceget ez időben birtokainak deficitje ráébresztette, hogy kénytelen lesz egyesektől megválni, amit komoly presztízsveszteségként éli meg. A megoldás kimunkálására életre hívott Festetich-bizottság birtokeladási javaslataihoz a császár is hozzájárult, és feltűnő, hogy mindez időben egybeesik a képtár áthelyezésére vonatkozó döntéssel. A nagyúr számára nevének mecénásként való örök időkre szóló megörökítése a nagy példakép, Medici herceg mintájára - minden bizonnyal kárpótlást jelentett. Tettéért magyar hazafiságát magasztalják, de Palkovics Károly a nemsokára zár alá került hercegi javak zárgondnoka leírja a tudomásul nem vett valót: „Midőn herczeg Esterházy Pál őfőméltósága nevezetes képtárát az Akadémia palotájában leendő felállítás és őriztetés mellett a művészetnek és közélvezetnek átengedé, nem annyira hazafiúi kötelességet, mint inkább magas nevéhez illő nagylelkűséget gyakorlott."

52 228