Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

báró Eötvös József, 1865. Akadémiai Album, MTA Kézirattár, MS 10.463 üljön modellt egy itt elhelyezendő arcképhez. A nagyúr ekkor még nem állt kötélnek, viszont küldött a múzeumnak egy Kupeczky-mûvet, így ez az első festmény, amit átengedett magyar köztulajdonba.

42 Életnagyságú portréja később, 1852-ben készült el, Kubinyi a Bécsben kiemelkedően sikeres - és kiemelkedően magas árért dolgozó Borsos Józsefet (1821-1883) bízta meg az elkészítéssel, akitől már rég szeretett volna egy művet a múzeum számára/

3 Ugyanakkor finoman felhívta a herceg figyelmét a festőnek az 185l-es pesti műegyleti tárlatban nagy sikert aratott Báléj utáni reggel című képére, amit az meg is vásárolt, és elhelyezett képtárában, így mindkét mú később magyar köztulajdonba került.

44 A KÉPTÁR ÁTHELYEZÉSE Az Esterházy Képtár ügye csak az 1860-as évek elején került ismét az érdeklődés homlokterébe, és érdekes módon egyszerre indult az a két párhuzamos mozgalom, amely végül egyesülve, az anyag Pestre helyezését eredményezte. A viszonyok enyhülésével számos akció formálódott a kulturális életben, amelyeket átszőtt a politika. ,,Az önkényuralom időszaka alatt a pesti Akadémia félillegalitásban működött, jogi státusa rendezetlen volt. 1858-ban azon az áron sikerült legalitáshoz jutnia, hogy az Akadémia testülete elfogadta a rá nézve rendkívül sérelmes állami felügyeletet."

45 A tízévi pangás után újjászületett testület mint az egyetlen hivatalosan is működő magyar közintézmény hirtelen erőteljes közéleti szerepet vállalt fel. Az Akadémia új elnöke 1855-től gróf Dessewffy Emil, kitűnő gazdasági szakember birtokainak irányításában megszerzett szervezői tapasztalataira támaszkodva először is a sanyarú pénzügyi helyzetet igyekezett rendezni. Célja az volt, hogy az Akadémia minél előbb saját házába kerüljön, és mivel állami dotációra remény sem lehetett, ezért 1860-ban országos gyűjtést kezdeményezett „Hajlékot a tudománynak!" jelszóval. Dessewffy „...megragadta a legkedvezőbb időpontot, a nemzeti lelkesülés idejét, midőn magyar öltönyben járt, s a Hymnust és Szózatot énekelte mindenki, midőn a nemzetellenes hatás erélyes ellenhatást szült a szíve mélyéig sértett nemzet részéről, s e lelkület minden alkalommal fényes és elragadó jelenségekben nyilatkozott."

46 A felhívást nagy lelkesedés fogadta, azonnal 227