Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259
akkor léphetnek túl a középszerűségen, ha módjuk van utazni, mert a hazában nem látnak igazi műalkotásokat. ,,.. .mint hazafi, fájdalmas kebellel hagytam el e képtárt. Vagy talán nem bírt volna hazánk eddigelé illő helyet nyújtani e gazdag, e régi gyűjteménynek?" - teszi fel a kérdést. Hát nem. A hatalmas, világszínvonalú együttes működtetéséhez nagy anyagi erő, megfelelő szakembergárda és megfelelő hely kellett volna, ennek biztosítását pedig senki sem érezte feladatának. Pedig Kossuth Lajos szerkesztői megjegyzése a lapszélen azt tanúsítja, hogy a herceg gyűjteményére már ekkor úgy tekintenek, mint nemzeti tulajdonra: „Ugy hisszük Gorove úr ez óhajtásban a nemzet óhajtását mondta ki, és a nemes herceg, kiről szó vagyon, sokkal inkább hazafi, mintsem a nemzet óhajtását a Themse partján is meg nem értené. - Bécsnek számos műgyűjteményei egy kis csorbácskát könnyen elbírnak, Pestnek még csak egy illy képtára sincs. - De lesz, nem lehet nem remélnünk, hogy újon épülő museumunknak lesz egy szép osztálya melyet az »Eszterházy Képtár«-nak nevezendünk: vagy a' mihez még egy más óhajtás is csatlakozik - lesz Pesten egy Eszterházy palota, 's annak egyik ágában a' bécsi képtár a' hercegi házigazda liberalitása által a magyar hon élvezetének megnyissa.'" 1 Erre nézve a Gorove-cikk még egy fontos adalékot tartalmaz. „.. .van mód benne (az áthelyezésnek), mondják e' hatalmas hazafinak nyilatkozása szerént talán remélnünk nem tilos." Tehát az 1836-os elutasítás után a herceg nyilvánosan az országnak ígérte gyűjteményét, amire a Pyrker-kollekció 1844-es pesti megjelenése kapcsán ismét célozgatnak. Vahot Imre úgy értesült, ,,.. .Halljuk, hogy Eszterházy herczeg is a nemzeti múzeumnak ajándékozandja bécsi képtárát.. ," M Kubinyi Ágoston ekkor „... nádori engedéllyel" Pál herceghez fordult, és gyűjteménye egy részének átengedését kérte a múzeumnak. 35 De a herceg számára a Nemzeti Múzeum zilált viszonyai nem voltak megnyugtatóak a nagy értékű kollekció kezelésére, így ismételten elhárította a kérést. 1846-ban, a Pyrker Képtár hivatalos-ünnepélyes megnyitója alkalmával az Életképek felveti: ,,E gyűjtemény (a Pyrker-féle) egy szebb és nagyobb, a' nemzet méltóságához minden tekintetben illő képtárnak ... derék magva 's alapja.... De lehetetlen egyszersmind egy sóhajt nem áldozni azon már több ízben sikertelenül kijelentett forró vágynak: vajha a' dús Eszterházy képtár Bécs falai közül azon magyar haza keblére ültettetnék át, melly a' herczeg magas nemzetségének eszközöket adott illy nagyobb műkincs gyűjtésére!" E kitétel megmagyarázza, miért tekint a nemzet jogos tulajdonaként a kincsekre. A cikkíró utal arra is, hogy a pesti jogászok szívesen segítenének az áthelyezés jogi akadályainak elhárításában.™ Rövidesen egy ijedten sejtelmes célzást olvashatunk egy bizonyos főúri képtárról, amely a „csődtömegből kiszakasztva" a Nemzeti Múzeumba fog kerülni, mivel e gyűjtemény már évek óta a múzeumnak volt szentelve, így másnak arra többé igénye nem lehet! 37 Az ijedtség indoka talán, hogy a hercegi család anyagi helyzetének megingása a hatalmas értéket képviselő fejedelmi gyűjteményt is veszélybe sodorta. De sem hivatalos intézkedés, sem magánkezdeményezés nem történik az áthelyezés feltételeinek megteremtésére. 38 Kétségtelen, hogy e téren teljesen a herceg hazafiúi áldozatkészségére számít az ország, és ez nem is alaptalan. A birodalom területéről Prága esetét kell itt felemlíteni, amelyre évtizedekig hivatkoznak a magyar publicisták. A cseh főurak már 1796-ban megalakították a „Privatgesellschaft patriotischen Kunstfreunde" nevű egyesületet, amely sok évtizeden át működött. Az egyesület egy jelentős egyetemes képtárat állított fel magánadományokból, és megnyitotta a közönségnek. Céljuk is figyelemre méltó volt: az ízlés fejlesztésen túl meg akarták akadályozni, hogy az értékes művek elhagyják Csehországot. A képtár a prágai Czernin-palotában kapott hat termet. 39 A reformkori felemlegetés után az ügy elcsitult, de Kubinyi nem tett le a hercegi képtár megszerzéséről. Tudatában volt annak, hogy a múzeumi képanyag összetettségét meg kell őrizni a Nemzeti Képcsarnok dominanciájával szemben. Esterházyval való kapcsolatát folyamatosan ápolta, 40 felkérésére a herceg közreműködött a Nemzeti Képcsarnokra való gyűjtés megszervezésében is, és maga is adományozott egy kisebb összeget. 41 Ismeretesek Kubinyi fáradozásai a múzeum magyar portréanyagának fejlesztésében - Miller Ferdinánd egykori „Pantheum"-tervezetének jegyében -, amivel a legnehezebb időkben sem hagyott fel. 1850-ben a herceghez fordult, 226
