Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

Kubinyi Ágoston, 1865. Akadémiai Album, MTA Kézirattár, MS 10.463 géből épült fel a Sugár úton. Bár a két esemény között direkt összefüggés nincs, ugyancsak 1871-ben vásárolták meg az Esterházy Képtárat, amivel az ország központi egyetemes képtára is megszületett. A magyar állami képtár - eltérően a nagy európai uralkodói alapítású közgyűjteményektől (Angliát kivéve) - magángyűjteményekből-adományokból fejlődött ki. Az adományokat kiegészítő állami vásárlásokra csak 1867 után került sor, így jelképesen az 187l-es dátumhoz köthetjük művészeti intézményeink kiteljesedését. Ekkortól érzékelhető az egyetemes művészet és a nemzeti művészet összefüggésének helyes irányba forduló felfogása, és ekkortól a magyar művésznövendék minden fórumot megtalált hazájában, amit egy sikeres művészpálya feltételének tartott a korszellem. AZ ÁLLAMI KÖZGYŰJTEMÉNY KIALAKULÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA Az már a század elejétől nyilvánvaló volt, hogy „.. .a különféle magángyűjtemények, még ha nyilvánosak is, nem képesek sem a nemzeti, sem a társadalmi feladatok megoldását kellően elősegíteni, tehát közgyűjteményekre, mégpedig országos gyűjteményekre van szükség. A 19. század elején megkezdődött ... a nemzeti, főként a nemesi múlt hagyományainak feltárása, számbavétele. Gyűjteményeink ezután elsősorban hazai emlékekkel gyarapodtak, vagy kifejezetten ezek őrzésére hozták létre őket. ... A gyűjtemények feladata is megváltozott. Hagyományőrzés, kultúramentés, a nemzeti öntudat megalapozása, a nemzet kulturális örökségének demonstrálása lett a fő feladatuk."

12 A József nádor által 1808-ban megszervezett Nemzeti Múzeum

13 pontosan a fenti szerepre volt szabva, a szélesebb látókörű gyűjtés nem merült fel. Az, hogy kizárólag a nemzeti vonatkozású emlékekre koncentrált, a kontinens múzeumai között egyedülálló volt.

14 Mikor Széchényi Ferenc gróf könyvtárát 1802-ben a nemzetnek ajándékozta, abba - amint az könyvtáraknál mindenkor szokásos volt - néhány festmény is tartozott, amelyek nem keltettek túl nagy érdeklődést. A Nemzeti Múzeum megalapítása után ezek ide kerültek mint a magyar állami képv agyon első darabjai. Számuk igen lassan növekedett, 1816-ban is csak 14 db volt.

13 A magyar múzeumügy kezdetben erősen régészeti érdeklődésű, a műgyűjtemény a könyvtár, a régiségtár és a természetrajzi tárgyak mellett kapott helyet, ami már eleve határokat szabott minden igénynek, amely egy nagyobb szabású képtár kialakítását célozta volna. 221