Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

gróf Dessewffy Emil, 1865. Akadémiai Album, MTA Kézirattár, MS 10.463 Az első komolyabb gyarapodás a reformkor indulásakor az a híres eset, amikor a szegényes képállományt már szégyellte az ország, és 1825-ben, országgyűlési jóváhagyással, közadakozásból megrendelték id. Peter Krafft (1780- 1856) Zrinyi kirohanása és I. Ferenc császár magyar királlyá koronázása című képeit. Valójában ezt sem „hazánkfia" kezdeményezte, a terv sugalmazója maga a palatínus volt.

16 A képek hatalmasra sikeredtek, és elhelyezésük rengeteg problémát okozott a múzeum ideiglenes helyiségeiben, és ez az esetleges mozzanat késztette a tekintetes karokat és rendeket arra, hogy az 1832—36-os országgyűlésen félmilliót szavazzanak meg egy állandó múzeum építésére, ahová már tágas, szakmailag megfelelő képtártermek is kerülhettek.

17 A képtár fejlődésének következő lépése a Jankovich-gyűjtemény megvásárlása volt 1832-ben, amellyel kb. 60 db régi külföldi festmény is került a múzeumba. Majd 1836-ban Pyrker János László egri érsek ajándékozta a nemzetnek 192 darabból álló, főleg velencei pátriárka korában, 1820-27 között vásárolt képtárát. Ezek mint ismeretes - elsősorban a régi olasz iskola művei voltak, köztük néhány tájképpel, az Itáliában alkotó, európai hírnévre szert tett Marko Károlytól (1791- I860).'

8 Vagyis az eredeti programtól eltérve, az idők során javarészt külföldi iskolák produktumai kerültek a múzeumba, így az egyetlen magyar közgyűjtemény különös együttessé alakult. Amint azt Louis Viardot francia utazó találóan megállapította, egyesítette magában a „British Museum és a National Gallery" funkcióját.

19 Amikor 1843-ban a nádor Kubinyi Ágostont nevezte ki a Nemzeti Múzeum igazgatójává,

20 az egyébként természettudományos érdeklődésű jogász nagy eréllyel fogott a képzőművészeti rész tudatos fejlesztéséhez. Az újonnan elkészült múzeumépületbe (az épület hivatalos megnyitása előtt) a Pyrker Képtárat szállíttatta be elsőként Egerből 1844. július 19-én, és a várva várt anyagot ideiglenes felállításban azonnal a szakértők rendelkezésére bocsátotta. „Ez volt az első, az ország szívében a festők és a közönség elé került valódi értékkel bíró, ízlést fejlesztő gyűjtemény."

21 Ám e lépéssel láthatóvá vált, hogy az eddig főleg önkéntes adakozásból, koncepció nélkül összegyűlt múzeumi képtár javarészt idegen műveket tartalmaz. Ez megdöbbentette a pesti közvéleményt, és hiába rendelkezett a kollekció magas kvalitással, sokak számára elfogadhatatlan volt. Ismét leszögezték tehát, az intézmény „. ..legelső feladata: nemzeti irányban hatni."

22 Ez késztette Kubinyit koncepciózus gyűjteményfejlesztő lépésére, amikor társadalmi mozgalmat indított a Nemzeti Képcsarnok megalakítására és támogatására, ahol kizárólag magyar mesterek alkotásait kívánták elhelyezni. 222