Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Czaga Viktória: A főváros egyesítése a budaiak szemszögéből 13-21

11. Az egyesítés „oly feltételek előleges megállapításától függesztenék fel, melyek Pestvárosára nézve az egyesítést legalább ártalmatlanná tegyék." GÁRDONYI, 1913,4. 12. GÁRDONYI, 1913, VII-VIIL; VÖRÖS, 1973, 91-92. 13. „...az anquete folyamán Szentkirályi Mór véleménye ellenérvei megcáfoltattak s az egyesítés célszerűsége és megvalósítása világos előtérbe lépett." GÁRDONYI, 1913, VIII. 14. 1867. július 8-án tárgyalt a budai közgyűlés arról, hogy Pest felmondta a pénzügy-minisztériumnál a közös fogyasztási és kövezetvám-adópótlék beszedését; 1867. november 4-én, hogy Pest városa külön szerződést kötött az adófelügyelőséggel; 1869. június 7-én pedig napirendre került, hogy Buda, Pest és Óbuda ezentúl is egy kerületet képezzen a kövezetvám és a fogyasztási adó tekintetében, de úgy, hogy a budai vámnál befolyt összegek Buda és Óbuda között, míg a pesti oldalon befolytak Pestet illessék - a hídnaplók alapján. BFL Bvlt IV. 1105.1867. június 8. 24. jkv. sz.; 1867. november 4. 123. jkv. sz.; 1868. augusztus 3.178. jkv. sz.; 1868. december 28. 269. jkv. sz. A két (illetve három) város közötti különbséget jól érzékelteti, hogy midőn Buda - kényszerűségből elfogadván a lánchídi vámtételek felosztását - megállapította az egyéb bevételek és kiadások után maradt tiszta jövedelem elosztását, azt Pest 7/10, Buda és Óbuda együtt 3/10 arányban tette. BFL. IV 1105. 1869. június 7.130. és 140. jkv. sz. 15. Riadalmat keltett Budán az is, hogy Pest bejelentette igényét a politechnikum létesítésére, amelyet eredetileg Budára terveztek. A város anyagi erejéhez mérten lendületes iskolaépítési programot valósított meg a városegyesítésig, ezzel szemben Buda pénz híján nem volt képes javítani iskolái nyomorúságos helyzetén, új létesítésére - eltekintve a budai fő-reálgimnázium néhány évvel korábbi létesítésétől - nem is gondolhatott. Sőt, midőn polgármestere, s egyben országgyűlési képviselője kétezer forintos oktatási segélyt kért városa számára, az országgyűlés leszavazta. A Buda városi képviselők mélyen sérelmezték és megalázónak találták azt is, hogy 1873 elején a budapesti iskolatanács elmarasztalólag tárgyalt a budai iskolák helyzetéről, jóllehet a felszólaló budai képviselők egyike, Peregriny Elek, kénytelen volt elismerni, a város több iskolája rozzant állapotban van, több pedig „célszerűtlen helyen". BFL Bvlt IV 1105 1873. február 3. 275. jkv. sz.; 1869. március 1. 32., 42., jkv. sz.; CZAGA., 1997, 118. 16. Bp. tört. IV 239. Csak a magyar, illetve a német lakosságra vonatkozó adatot vettem át - Cz. V. 17. BFL Bvlt IV 1002. hh. Színházi iratok. Országh Sándor jelentése a budai népszínházról. 1870. január 19. 18. BÓDIS, 1998, 117-122. 19. CZAGA., 1997,120. 20. BFL IV 1314. sz. n. Szentkirályi Mór különvéleménye. 1871. III. 18. 21. VÖRÖS, 1973, 99. 22. Lásd: 20. jegyzetet; Buda városának - a kortársak előtt már-már legendás - szegénységét még Podmaniczky Frigyes is felemlegeti naplójában: PODMANICZKY, Egy régi gavallér, 405. p. 23. Gerlóczy Károly helyettes pesti tanácsnok az 1869. október 31-én kelt törvényjavaslatának vezérelveit összegző előterjesztésében szükségesnek tartotta hangsúlyozni Pest megfelelő állami segélyezését. GÁRDONYI, 1913, XIII. „tekintettel különösen Pestnek fővárosi állására, szükségesnek tartam, hogy mint ilyennek az ország pénztárából megfelelő segélyeztetése törvény által biztosíttassék." Uo. 26. 24. Az FKT felállításáról és programjáról: 1870:X. te; a megvalósulás egyes állomásairól: Podmaniczky naplója tudósít; VÖRÖS, 1973, 44-45., 48., 102. 25. 1867-ben a város például ötvenezer forint úgynevezett törvénykezési segélyt kapott a belügyminisztériumtól, amelyből az előző - tisztújítás előtti - városvezetés huszonhatezret már elköltött, a fennmaradó összeget pedig a város kétmillió forintos nyereménykölcsöne esedékes kamatának kifizetésére fordította. BFL Bvlt. IV 1105. 13. kgy. sz.; a budai koronázási ünnepség költségeire a város 3500 forintos segélyt kapott Szapáry Antal főlovászmestertől, ami azonban nem volt elég, ezért újabb 6000 forintos segélyt kértek a pénzügy-minisztériumtól Uo. 3. kgy. sz. Az 1867es évet pedig 152 423 forintos hiánnyal zárta a város. CZAGA., 1997,107. 26. Midőn 1869-ben országgyűlési képviselővé választották, Házmán felmentését kérte a polgármesteri teendők alól, amit a budai közgyűlés csak úgy adott meg, hogy a város pénzügyi igazgatását heti egy tanácskozással megtartja. CZAGA., 1997,110-111.; BFL IV 1105.1873. közgyűlés 275. sz.; CZAGA., 1997,111. 27. BFL IV 1314. sz. n. Szentkirályi Mór különvéleménye. 1871. III. 18. 28. A pestiek kölcsönéről: az 1872. december 12-én tartott közgyűlésen interpellálják Házmán polgármestert. BFL IV 1105. 233. sz. a válasz: uo. 268. sz.; VÖRÖS, 1973,45. 29. Az 1870:X. te. 26. §-a a két város éves költségvetésének felét a községi építkezések beruházására rendelte. Még vizsgálat, ill. további kutatás tárgyát képezi, hogy Buda mennyiben (nem) felelt meg a törvény e rendelkezésének. 30. Lásd: 26. sz. jegyzetet. 31. VÖRÖS, 1973, 89-95. 32. BFL Bvlt IV 1106. b. 2735/1870. sz. I. 33. Lásd a 33. sz. jegyzetet: Bizottmányi előterjesztés, 1871. december 1.; GÁRDONYI, 1913, 194-198. 34. A kérdéses rendezési módot és így a rá vonatkozó paragrafust nemcsak a budaiak, hanem a pestiek és az óbudaiak is kifogásolták: GÁRDONYI, 1913, 203-206. - pesti; 224-225- óbudai. Az országgyűlés a törvényjavaslat vonatkozó paragrafusát (82.) 1871. december 7-én változatlan formában elfogadta. GÁRDONYI, 1913, 288. 19